„Azért, hogy végrehajtsam szent feladatom és megóvjam Amerikát és polgárait, az Egyesült Államok kilép a Párizsi klímaegyezményből – közölte Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében a hírt, amire a világ közvéleménye már számított.

Készek vagyunk ugyanakkor tárgyalni arról, hogy az amerikai dolgozók, vállalatok és adófizetők számára „fair” feltételek alapján újra csatlakozzunk vagy új megállapodást kössünk”.

„Engem Pittsburgh és nem Párizs polgárai választottak meg” – tette hozzá.

Az elnök azzal érvelt, hogy a világ nagy széndioxid-kibocsájtói – így a rivális Kína - által is aláírt alku „bünteti Amerikát” és végrehajtása több millió amerikai állásába kerül. Trump azt állította, hogy az egyezmény hárombillió dollár kárt okozna az amerikai gazdaságnak és 6 és félmillió munkahely megszűnését vonná maga után, miközben Kínával és Indiával szemben jóval elnézőbb.

„Nem akarjuk, hogy más országok vezetői többé kinevessenek bennünket... és nem is fognak” – mondta.

A párizsi megállapodást 187 másik ország írta alá és az államok vállalták, hogy egy meghatározott időpontra 2 Celsius fok alá csökkentik a klímaváltozás mértékét.

Az alkuhoz egyedül Szíria és Nicaragua nem csatlakozott.

Ha Trump követi a jog betűjét, akkor az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok valójában három év múlva vonja ki magát a Párizsi Egyezmény hatálya alól. Ő azonban azt állította, hogy a „drákói” egyezmény „nem kötelező erejű”, és ezért Amerika mostantól nem tartja be.

Trump elődje, Barack Obama azonnal úgy reagált, hogy az elnök „elutasítja a jövőt”. Robert Iger, a Disney vezérigazgatója és Elon Musk vállalkozó, a Tesla tulajdonosa pedig lemondott elnöki tanácsadói tisztéről.

A Kongresszus republikánus szárnya és a szénbányászati cégek üdvözölték, míg a demokraták bírálták Trump döntését.

Franciaország, Németország és Olaszország közös nyilatkozatot adott ki és azt mondta: a párizsi alkut nem lehet újratárgyalni.

Csalódottságát fejezte ki még az Európától távolodó és Amerikával szorosabb szálakat kereső brit kormányfő, Theresa May is. Elítélte a lépést Kanada, az ENSZ, a tengerszint-emelkedés által fenyegetett szigetállamok és a skandináv országok koalíciója.