eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Egyesíthetik a magyar és a szlovák kvótapert

A luxembourgi Európai Bíróságon egyesíthetik a magyar és a szlovák kvótapert. A szlovák álláspont szerint a perösszevonás természetes bírósági eljárás, s nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíróság bármely ország javára dönt. A tárgyalást az ügyben 2017 első negyedében tűzheti ki a bíróság, a döntésre, az ítélet kihirdetésére csak ezután várható.

„Javult a migrációs helyzet, és okultunk belőle” – jelentette ki Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter. Hozzátette, az Európai Unió már nincs pánikban, mint 2015-ben, a migrációs válság idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európai országok figyelmeztettek, hogy a bevándorlás okait kell felszámolni, és a művileg kialakított kvóták nem működőképesek. Szlovákia ezért még 2015 végén beadvánnyal fordult a luxembourgi Európai Bírósághoz az Európai Tanács 1601. számú határozata miatt. A rendelkezés szerint a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket.

Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan azt kéri, hogy a bíróság vizsgálja meg a kötelező betelepítési kvótákat. A két ország kérelmét most egyesíteni szeretné az Európai Bíróság.

A szlovák külügyminisztérium ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatott, a kvótaper összevonását nem Szlovákia kezdeményezte, ezt a lépést a bíróság önállóan hozhatja meg. Az igazságügyi minisztérium által kiadott közleményben pedig az áll, a szóbeli megállapodás már megszületett arról, hogy Szlovákia és Magyarország ügyét egyesítik Luxembourgban, ez azonban nem számít egyedi esetnek, és egyik ország esélyeit sem növelik, hogy a számukra megfelelő döntés szülessen. A szlovák igazságügyi tárcát a luxembourgi bíróság egyelőre nem tájékoztatta arról, mikor lesz a kvótaper tárgyalása. Döntés előreláthatólag ez év második felében születhet az ügyben.

 A szlovák külügyminiszter szerint Európában ma már a migrációt kiváltó okok gyökereivel foglalkoznak, ebből kifolyólag jobb a hangulat az unióban, de még nincs megoldva a probléma. Miroslav Lajčák szerint a menekültválságot globális jelenségként kell kezelni, örül neki, hogy az ENSZ is foglalkozik vele, és szeretné, ha közvetlenebb kapcsolat alakulna ki az EU és az ENSZ között.

 A pozsonyi kabinet a héten arról döntött, hogy szlovák katonai rendőrök teljesíthetnek szolgálatot augusztustól az Európába tartó menekülthullám és illegális embercsempészet megfékezésére létrehozott katonai művelet keretében a Földközi-tenger partján. Szlovákia legfeljebb 10 katonai rendőr kiküldését tervezi, akik két váltásban hat hónapig teljesítenek majd szolgálatot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×