eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Az olaszok megtorpedózták a szíriai szankciókat az EU-csúcson

Nem bünteti szankciókkal Oroszországot az aleppói bombázás miatt az Unió. A britek, németek és franciák javaslata nem kapott elég támogatást a brüsszeli csúcson. A korábbi várakozásokkal szemben közben csak kevés figyelmet kapott a Brexitet levezénylő Theresa May brit miniszterelnök.

Korábban büntetéssel fenyegette Moszkvát, de most mégsem vezet be szankciókat ellene az Európai Unió a szíriai Aleppo lázadó negyedeinek bombázása miatt.

A brüsszeli csúcson elakadt az oroszokat háborús bűnökkel vádoló britek, franciák és németek javaslata, legfőképp Olaszország ellenállásán.

A három legnagyobb európai ország vezetői a szíriai háborúhoz köthető orosz magánszemélyeket és szervezeteket akartak büntetni utazási tilalommal és külföldi vagyonuk befagyasztásával.

Theresa May brit miniszterelnök a vezetők vacsoráján „gyomorforgató” atrocitásokat emlegetett és azt mondta: Oroszország fenyegetést jelent Európa demokratikus értékeire és intézményeire.

Mindeközben a brit felségvizek mellett haladt át az orosz flotta egyetlen repülőgéphordozója és azt kísérő hajók, amelyek a szíriai partokhoz tartanak. A csoportot brit hadihajók tartották megfigyelés alatt. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „abnormálisnak” nevezte a flottamozgást.

Olaszország – amely kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal – azonban megtorpedózta a szankciók ötletét. „Nehéz elképzelni, hogyan lehet békét elérni Szíriában újabb szankciókkal, nincs értelme szankciókra utalni” – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök amikor a többórás vita után hajnalban távozott a tárgyalóteremből.

Renzi pozícióját közben otthon fenyegeti a közelgő alkotmányos népszavazás, amely az EU jövőjét is befolyásolhatja.

Az oroszok elleni szankciókat követelő trojka két tagja, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök egy nappal korábban Berlinben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin azt mondta nekik, hogy Moszkva meghosszabbítja a részleges és humanitáriusnak nevezett időszakot, amikor nem bombázzák Kelet-Aleppót. Cserébe azt várják, hogy a nem dzsihadista lázadók elvonuljanak a városrészből, ők azonban ezt eddig megtagadták. Beszámolók szerint a berlini tanácskozás „nehéz” volt és Merkelék úgy érzékelték, Putyin nem hajlandó változtatni hozzáállásán.

Közben Theresa May brit kormányfő figyelmeztette EU-s kollégáit: országa a Brexit népszavazás eredménye értelmében kilép a klubból, de amíg ez meg nem történik, addig minden döntésből részt kér magának. May öt percig beszélt és a többi uniós vezető nem reagált felszólalására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×