eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Keresztre feszítik Blairt Irak miatt?

Bíróság elé kell állítani Tony Blair volt brit miniszterelnököt – ezt mondják azok a családtagok, akik hozzátartozói életüket vesztették az iraki háborúban. Londonban hosszú évek várakozása után ma adják ki az invázióról készült, több százezer oldalas Chilcot-jelentést.

Káosz, több százezer polgári áldozat, Iszlám Állam és közel kétszáz halott brit katona – a szigetországban így látják a 2003-as iraki invázió mérlegét.

Az amerikai vezetéssel indított akcióban George Bush elnök legfőbb támogatója Tony Blair akkori miniszterelnök volt.

A Londonban kedden napvilágot látó Chilcot-jelentést azért is várták sokan, mert arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora felelősséget tulajdonít Blairnek, aki hamis és félremagyarázott hírszerzési jelentések alapján állt ki a háború mellett.

A két és félmillió szóból álló – a Bibliánál háromszor hosszabb - anyagot hét éven át szövegezték, Sir John Chilcot, a vizsgálat vezetőjének irányításával. Sir John azt mondta, reméli, hogy a jövőbeli háborúk megindításáról sokkal nagyobb körültekintéssel döntenek majd. Azt is hozzátette, hogy az anyag több vezetőt is bírál majd.

A nagy kérdés azonban az volt a publikálás előtt, hogy mekkora felelősséget tulajdonít majd Tony Blairnek. Kiszivárgott információk szerint Blair nem számíthat súlyos személyes bírálatra, ami még inkább feldühítheti az Irakban elesett katonák családjait és a több százezer polgári halottra emlékező jogvédőket.

„A háború totális katasztrófa volt. Ha a Chilcot-jelentés nem teremt alapot arra, hogy jogi eljárást indítsunk, akkor valami nagyon elromlott a politikai rendszerünkben” – mondták a jelentés előtt az egyik elesett katona, Matthew Bacon őrnagy szülei. „Annak a vezetőnek, aki ok nélkül küldi háborúba katonáit szembesülnie kell a következményekkel” – tette hozzá az őrnagy apja Tony Blairre utalva.

A háború megindítását annak idején Nagy-Britanniában is tömegtüntetések kísérték, egyes miniszterek lemondtak, míg Blair és támogatói először a tömegpusztító fegyverek hamisnak bizonyult fenyegetésével, majd az iraki diktátor, Szaddam Husszein megbuktatásával magyarázták, hogy miért is kellett harcba indulni.

Az, hogy a jelentés a Brexit-népszavazás után jelenik meg, jól jön a brit konzervatív pártnak, amely Tony Blair bírálatával egy időre elterelheti a figyelmet a népszavazás súlyos következményeiről. 2003-ban a tory képviselők nagy része is támogatta ugyanakkor a Szaddam Husszein elleni háborút.

Az invázió hatásait a mai napig lehet érezni. Szomorú példa erre az Iszlám Állam által felvállalt hétvégi bagdadi merénylet. Az iraki hatóságok közölték, hogy robbantások halottainak száma már 250-re ugrott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×