Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Putyin is befejezné a II. világháborút

70 évvel a háború után végre békét kell kötni - ezt szorgalmazza Abe Sinzo japán miniszterelnök, aki Putyin orosz elnökkel szeretne tárgyalni, hogy országaik hivatalosan is pontot tegyenek a II. világháború végére. Nem világos, hogy ez az orosz-japán területi vita rendezésével párhuzamosan történne-e.

Békét akar kötni Oroszországgal Abe Sinzo japán miniszterelnök. A két állam soha nem zárta le békekötéssel a II. világháborút a Kuril-szigetek egy csoportjáról szóló területi vitája miatt.

Abe első újévi sajtótájékoztatóján azt mondta: ő és Putyin orosz elnök is felismerik, hogy "abnormális" a helyzet.

A Szovjetunió a II. Világháború után foglalta el az 56 szigetből álló Kuril-szigetcsoport négy legdélibb szigetét. Az oroszok Dél-Kuriloknak, míg a területi igényüket fenntartó japánok Északi-területeknek nevezik a vitatott hovatartozású térséget.

A hivatalos békekötés hiánya ellenére a volt Szovjetunió és Japán 1956-ban diplomáciai kapcsolatot létesített.

A Kurili-szigetlánc néhányszor gazdát cserélt Oroszország és Japán között az elmúlt, több, mint 150 év során. A 4 déli sziget azonban a II. Világháború végéig japán terület volt.

A BBC tokiói tudósítója megjegyzi: Abe már 2012 óta próbálja elrendezni a szigetvitát és tető alá hozni a békeszerződést az oroszokkal. Mivel a háború utáni Japánban egyetlen miniszterelnök sem kapott második mandátumot, ezért úgy érzi, szorít az idő, mert már 3 éve hivatalban van.

A Moszkvával folyt egyezkedés jó mederben haladt, de amikor kitört az ukrajnai konfliktus és a Krímet Oroszországhoz csatolták, Japán kénytelen volt szövetségese, az Egyesült Államok irányvonalát követni az oroszokkal való kapcsolatokban. A tárgyalások egy időre leálltak és Abe miniszterelnök csak most érezte úgy, hogy ismét terítékre kerülhet a téma.

Bár nincs jele annak, hogy Oroszország hajlandó lenne visszaadni a négy déli Kuril-szigetet, a BBC tokiói tudósítója azt mondta: japán illetékesek elmondták neki, hogy zárt ajtók mögött a felek között szóba került a terület megosztása.

Kommentátorok megjegyzik: Abe Sinzo törekvése, hogy békeszerződést kössön Oroszországgal komoly lavírozásra kényszerítheti: Amerika egyértelműen úgy tartja, hogy Moszkva bekebelezte a Krímet és háborút szított Kelet-Ukrajnában. Az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség különösen fontos a japánoknak, mivel az segíthet visszafogni Kína terjeszkedését a Csendes-Óceán nyugati felén.

Ezért a japán miniszterelnök számára veszélyes túlságosan közeledni Oroszországhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Forsthoffer Ágnes szerint Magyarország nehéz, kritikus napok előtt áll, ám „minden közös nehézség egy lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni Magyarország szebbik arcát”. Szerinte a mostani válságból megerősödve fog kijönni a magyarság.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Hőségkrízis: újra teljes gőzzel megy a Dunamenti Erőmű, a Duna viszont folyamatosan apad

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×