Hivatalosan is megerősítették a lengyel hatóságok, hogy egy orosz H–101-es manőverező robotrepülőgép zuhant le Kelet-Lengyelországban a csütörtökre virradó éjszakai, Ukrajna elleni tömeges orosz rakétatámadás során. A rakéta mintegy száz kilométert repült a lengyel légtérben, mielőtt a Lublin vajdaságban, Tarnawa-Kolonia közelében egy mezőgazdasági területen felrobbant.

A lengyel védelmi minisztérium szerint a H–101-es rendkívül veszélyes fegyver: a hagyományos robbanófej mellett akár nukleáris töltet hordozására is alkalmas. Az ügyészség helyszíni vizsgálata szerint a rakétában nagyon nagy mennyiségű robbanóanyag volt. A becsapódás csaknem tíz méter átmérőjű és öt méter mély krátert hagyott maga után.

A nyomozók hajtóműalkatrészeket, rakétadarabokat és talajmintákat is begyűjtöttek, majd később elrendezték a talajt és engedélyezték, hogy a gazda ismét használatba vegye.

A lengyel védelmi minisztérium helyettes vezetője, Cezary Tomczyk azt mondta: egyelőre semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni, még azt sem, hogy a légtérsértés szándékos volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre jelenleg nincs bizonyíték, és a választ várhatóan csak a hírszerzési vizsgálatok adhatják meg. Donald Tusk miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: az eddigi adatok alapján nincs ok azt feltételezni, hogy Lengyelország volt a rakéta célpontja.

Varsó szerint Oroszország az éjszaka folyamán mintegy hetven rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül húsz egy időben Lengyelország irányába tartott. A legtöbbet az ukrán légvédelem még ukrán légtérben megsemmisítette. A most becsapódott rakétát is követte egy ukrán vadászgép, a pilóta azonban húsz másodperccel a lengyel határ előtt megszakította az elfogási kísérletet, mert nem repülhetett be NATO-légtérbe.

Az incidens ismét felszította a vitát Lengyelország légvédelmi képességeiről.

A kormány nemrég Patriot-rendszerekhez tartozó PAC–3-as rakétákat adott át Ukrajnának, amit az ellenzék bírált. Donald Tusk most mégis azt mondta: paradox módon a történtek után akár további Patriot-rendszerek átadását is mérlegelhetik, mert Lengyelország érdeke továbbra is az, hogy Ukrajna ne veszítse el a háborút. Éppen a több Patriot az, amit Kijev is rendre kér nyugati támogatóitól, és amelynek licensz-alapú ukrajnai gyártását Trump amerikai elnök lebegteti.

A történtek nyomán Mark Rutte NATO-főtitkár újabb felelőtlen orosz lépésnek nevezte a lengyel légtér megsértését, Friedrich Merz német kancellár pedig úgy fogalmazott: az eset ismét bizonyítja Oroszország készségét az eszkalációra.

Moszkva ugyanakkor feltűnően visszafogottan kezelte az ügyet. A Kreml nem adott ki hivatalos kommentárt, az állami televíziók és a nagyobb orosz médiumok pedig lényegében hallgattak az incidensről.

Csupán néhány rövid hírügynökségi jelentés jelent meg, amelyek minden különösebb értékelés nélkül ismertették a lengyel bejelentést. Ezekben idézték a varsói védelmi minisztérium közlését, valamint idézték Donald Tusk korábbi nyilatkozatát is, miszerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a rakéta célpontja Lengyelország lett volna.

Nyitókép: Ireneusz Nowak vezérőrnagy (lengyel légierő), Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Donald Tusk miniszterelnök (b-j) sajtóértekezletet tart Lublinban 2026. július 30-án.