Szombaton megjelent a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletet számos ponton módosító 118/2026-os kormányrendelet.

A Magyar Közlönyben található, 8 oldalas jogszabály szombat este 7 órával hatályos.

A rendeletben a kormány rögzíti, hogy a módosítás célja „a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése

• a változó környezeti viszonyokhoz,
• az energiahordozók piacán tapasztalható bizonytalanságokhoz,
• a nemzetközi hálózati üzemzavarok tanulságaihoz, valamint
• a kapcsolódó ágazati jogszabályok változásaihoz

igazodó, a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható” rendelkezésekkel.

Magyar Péter miniszterelnök magyarázata szerint

a rendelet „lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést”.

A jogszabály tehát alapvetően az ipari nagyfogyasztókkal kapcsolatos szabályozást változtatja,

közvetlen lakossági korlátozásról nincs benne szó.

Ugyanakkor több olyan részletszabályt tartalmaz, ami a lakosságotis érintheti. Így például amikor a rendeletben szabályozzák a különböző válsághelyzet-fokozatokat, akkor abban nevesítik a lakossági ellátást érintő súlyos üzemzavarokat is az alábbiak szerint:

1. legalább 100 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén a válsághelyzet veszélye I. fokozata lép életbe;
2. legalább 200 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén II. fokozat lép életbe;
3. a felhasználási helyek legalább 50 százalékának ellátatlansága esetén pedig válsághelyzet alakul ki.

További, a lakosságot érintő intézkedés, hogy a lakossági szolgáltatások szempontjából kritikus infrastruktúrák, például

• közszolgálati média hírközlési eszközei szünetmentes táp híján,
• nemzetbiztonsági és rendvédelmi távközlés,
• radioaktív hulladéktárolók,
• bányák

kiemelt védelmet kapnak a korlátozási sorrendben.

Az ipari nagyfogyasztókra vonatkozó főbb szabályok a 444 összefoglalója szerint:

• a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó számít ilyennek (a Mavir adatai szerint az egész ország rendszerterhelése 5670 MW)
• jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetén az átviteli rendszerirányító javaslatot tehet, illetve utasítást adhat a nagyfogyasztónak a hálózatról történő vételezés csökkentésére
• a nagyfogyasztó a tőle elvárható mértékben köteles ennek eleget tenni, és a teljesítésből eredő vagyoni hátrányért sem kártalanítást, sem megtérítési igényt nem érvényesíthet a rendszerirányítóval vagy a hálózati engedélyessel szemben
• a nagyfogyasztónak akár addig a legkisebb szintig csökkentenie kell az áramvételezést, ami már csak a berendezései károsodástól való megóvásához elég.
• Ha a nagyfogyasztó nem csökkenti a terhelést az utasítás szerinti mértékre, a rendszerirányító megtérítési igényt érvényesíthet egy megadott képlet szerint.
• Ha a nagyfogyasztó nem teljesíti a rendszerirányító utasítását, akkor „nem vagy nem megfelelő teljesítés esetén az átviteli rendszerirányító”kezdeményezheti az érintett nagyfogyasztó villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását „a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye vagy a válsághelyzet időtartamára”.

A rendelet megalkotására a Duna alacsony vízállása miatti Paks-gondok miatt volt szükség, az atomerőmű rendszerét megfelelő szivattyú hiányában nem lehetséges megfelelően hűteni.