A klímakutatók hosszú évek óta figyelmeztettek, hogy Magyarország mire számíthat. Mondták a durva aszályt, a vízhiányt, a 40 fokos hőmérsékletet, az apadó folyókat. Sokan nem hittek nekik, de most mindenki a saját bőrén érezheti, szó szerint, hogy milyen nagy a baj.

„Biztos vagyok benne, hogy nem okoz Önnek elégtételt, de a klímakutatók megmondták, hogy ez lesz, igaz?” Így indította az InfoRádió főmunkatársa a beszélgetést Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval.

„Igen, a szülőknek sem szabad azt mondani, hogy ugye megmondtam, tehát mi klímatudósok is próbáljuk visszatartani magunkat, de azért lenne fontos, hogy azért ez tudatosodjon, hogy mi ezt megmondtuk, mert így talán egy kicsit jobban hallgatnak majd ránk” – mondta a professzor. Ám gyorsan hozzátette: sajnos nem így működik az ember.

Azt gondolnánk ezek után, hogy egy klímakutató ma már nem is igen tud sokkoló kijelentést tenni, ám Ürge-Vorsatz Diána képes volt erre. Azt közölte ugyanis, hogy „a most tapasztalt időjárási szélsőségek egy kicsit valószínűleg túlmennek azon, amit megjósoltak, hiszen úgy tűnik, hogy a légköri viszonyok olyan módon változtak meg, amit nem jeleztünk előre. Most a klímakutatók is vitáznak azon, hogy ezek olyan tendenciák, amelyek még benne vannak a természetes változékonyságban, vagy sajnos most egy olyan folyamatot látunk beindulni, ami még tovább fog romlani, tehát Közép-Európa és Kelet-Európa még aszályosabbá válik."

Mint mondta: 2020 óta már több olyan szélsőséges év volt, amikor nagyon jelentősen kevesebb a csapadék, „de én azt reméltem, hogy igazából ez egy természetes változékonyság része, hiszen benne van ez, tényleg voltak ilyen szélsőségesen száraz évek. Sajnos a szakirodalomban ugyanakkor azt látom, hogy a klímakutatók egy része attól fél, hogy általánosabb szárazodási tendenciát látunk, és ennek keresik az okait.”

Milyen lesz az augusztusunk? Erre a kérdésre a kutató elmondta: a középtávú előrejelzésben mindig ott van a bizonytalanság, de azt már látjuk, hogy valószínűleg az augusztus első harmada az valószínűleg úgy telik, hogy egy erősebb hőkupola alatt lesz Közép-Európa, így a Kárpát-medence is.

„Abban a tanulmányban, ami azt elemezte, hogy a világ időjárását most augusztusban hogyan befolyásolja majd az El Nino, azt láttam, hogy ugyan keletebbre húzódik ez a hőség, de továbbra is sajnos az egyik legmelegebb része lesz az egyik előrejelzés szerint Európának a Kárpát-medence. Valószínűleg nem lesz akkora hőség, mint most és a hónap első felében, de mivel amúgy is egy nagyon forró időszakból lépünk ki, hatalmas csapadékdeficittel és hatalmas talajnedvesség-deficittel, ezért egy közepes, meleg és csapadékszegényebb augusztus is nagyon nagy károkat tud okozni. Úgyhogy nagyon fontos felkészülnünk, ha nem is biztos, hogy ez történik, de nagyon fontos lenne most elkezdeni megelőző lépéseket tenni, hogy felkészüljünk arra az esetre, ha ezek az előrejelzések bejönnek, mert nagyon jelentős mezőgazdasági károkra számíthatunk” – mondta.

„Attól rettegek, hogy a hőség és az aszály élelmiszerár-inflációt fog okozni” – fogalmazott a kutató.

Ugyanis Magyarország eddigi legnagyobb aszálya, a 2022-es után is egy nagyon jelentős élelmiszerinfláció következett, olyan mértékben, hogy nemcsak Európában volt ez a legmagasabb, hanem a világranglistán is, gyakorlatilag afrikai országokkal együtt voltunk listázva, mint a világ egyik legmagasabb élelmiszerár-inflációja. Tudható, hogy abban nagyon sok tényező együtt hatott, többek között az orosz-ukrán háború is, de azt is tudjuk, hogy az éghajlatváltozás így hat, nem magában, hanem a többi egyéb problémát erősíti fel.

„Már tudjuk, hogy az egész európai mezőgazdaság nagyon megszenvedte a júniust, kilencmillió tonnával kevesebb gabona termett júniusban, mint szokott, tehát már Európában is nyomás van az élelmiszerárakon, ami nyilván nem fog segíteni itt a magyar helyzeten" – vetítette előre

Ürge-Vorsatz Diána a legsürgősebb teendőkről is beszélt. Szerinte az a legfontosabb, hogy megpróbáljuk továbbra is minél inkább passzív módszerekkel átvészelni a hőséget, és nem a légkondicionálókat használni.

„Ha például nincs árnyékolás a lakásunk hűtéséree, akkor bizony este és éjszaka is nagyon sok áramot fogunk használni a légkondicionáláshoz, és ez már probléma, mert olyankor a napelemek Magyarországon nem termelnek. Magyarország áramának több mint a negyedét napelemekből nyerjük, de éjszakánként ez nem működik” – mondta.

A vízfogyasztás csökkentése is lényeges, mert már a karsztvíz-készletek is sokszor nagy nyomás alatt vannak. Az is számít, ha fogmosás közben például elzárjuk a csapot.

„Én például azt szoktam csinálni, hogy mikor kezet mosunk, gyümölcsöt, vagy olyan dolgokat mosunk a konyhában, ami után nem szennyezett víz marad, én azt a vizet egy lavórban össze szoktam gyűjteni, és azzal locsolom a kertet vagy a növényeinket. Nem kell például hosszan zuhanyozni, de a legfontosabb, hogy ne öntözzük, ne locsoljuk a gyepet. A fákat, amíg még szabad, locsoljuk, de gyepet nem locsolunk, és azt gondolom, hogy az úszómedencéket most nem szabadna használni, nem etikus a társadalommal szemben most saját úszómedencéket használni. Tudom, hogy ez nem egy népszerű üzenet, de most valóban egy társadalmi szintű kisebb vészhelyzet alakul ki a következő hónapban, és ezt jó lenne megelőzni” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.