Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Moszkva szerint szervezett politikai támadás része a WADA vádja

Állami szintre emelt, szisztematikus doppingolással vádolta meg a WADA, a nemzetközi doppingolás-ellenes ügynökség Oroszországot és azt javasolja, hogy tiltsák el az orosz atlétákat a riói olimpiától. Az orosz sajtó visszafogottan reagált, bár a hivatalos szervek szerint az ország elleni szervezett politikai támadás történt.

Az orosz médiában nem volt vezető hír a WADA doppingellenes ügynökség sokkolóan kemény jelentése az atlétika világáról, pedig a több mint 300 oldalas dokumentum különösen kemény kitételeket tartalmaz az orosz atlétika világáról. 

A vádak között szerepel, hogy állami szintre emelték az atléták doppingját és az általában a nemzetbiztonsággal foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat megfélemlítette az orosz atléták mintáit vizsgáló labort.

Az egyik moszkvai labor vezetője "szándékos és rosszindulatú módon" elrendelte 1417 minta megsemmisítését, miközben az FSZB-ügynökök beépültek az orosz dopping-ellenes szervezetbe. "A Szocsi olimpián a laborban néhányan szakembereknek adták ki magukat, de valójában FSZB-sek voltak" - idéz a jelentés egy tanút.

A nemzetközi szervezet öt orosz atléta - köztük olimpiai bajnokok - és több edző örökös eltiltását követeli és azt javasolja, hogy az orosz atléták ne indulhassanak a 2016-os riói olimpián.

A WADA "széleskörű tétlenséggel" vádolta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget és azt mondta, hogy "elszabotálták" a 2012-es londoni olimpiát, mert olyan sportolók indulhattak rajta, akiknek nem lett volna szabad.

A jelentés különösen kínos Sebastian Coe, az olimpia egyik fő szervezője számára, aki a botrány idején a Nemzetközi Atlétikai Szövetség alelnöke volt - jelenleg ő az elnök. Lord Coe felszólította Oroszországot, hogy egy héten belül adjon választ a vádakra.

A súlyos vádak és a követelt kemény büntetés ellenére az orosz sajtóban nem volt vezető hír a WADA-jelentés. Azok a médiumok, amelyek mégis kiemelt helyen foglalkoztak vele - a Vedomosztyi és a Kommerszant gazdasági lapok - általában nem tagadták, hogy csalhattak az orosz atlétikai szövetségben. A Kommerszant például azt emelte ki, hogy a szervezet kész az együttműködésre és új vezetése a doppingellenes intézkedések fejlesztésére koncentrál majd. Az orosz szövetség "kész a stratégiai együttműködésre" a nemzetközi szövetséggel és hamarosan megfogalmazza válaszát a WADÁ-nak.

Az orosz sportminisztérium közölte, hogy kész együttműködni a nemzetközi szervekkel, de vezetője, Vitalij Mutko sportminiszter arra utalt, hogy politikai kampány folyik Oroszország ellen. "Amit mi csinálunk, az mindig rossz".

Azt is megjegyezte, hogy szerinte a laborokat érintő vádak nem bizonyítottak.

Vlagyimir Ujba, az orosz szövetségi orvosi ügynökség vezetője pedig azt mondta, hogy a WADA-jelentés az ukrajnai válsághoz kapcsolódó "politikai nyomásgyakorlás" része.

A WADA-vádak árnyékot vethetnek a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságra is, mivel azzal vádolják a FIFA-bizottsági tag sportminisztert, Vitalij Mutkót, hogy tudott a dopping-politikáról. A WADA közben azt is állítja, hogy Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség volt elnöke 1 millió eurót kapott az oroszoktól a doppingügy eltussolására. Diack ellen a francia rendőrség folytat nyomozást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×