Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Prága fokozza a segítségnyújtást

Prága fokozza a migránsválságban leginkább érintett országoknak nyújtandó segítségét. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a hétvégén 100 millió koronás anyagi támogatást ajánlott fel Jordániának, Szlovéniába pedig egészségügyi szakembereket küld Csehország.

A cseh kormány már egyeztetett a szlovén féllel arról, hogy emberi erőforrást és anyagi segítséget nyújt a menekültek ellátásával küszködő államnak. Martin Stropnický, cseh védelmi miniszter: "Segítséget tudunk nyújtani akár az egészségügyi személyzet bővítésében, akár tehergépjárművek bebiztosításában" - mondta Martin Stropnický, cseh védelmi miniszter.

A cseh kormány eddig 20 rendőrt és műszaki eszközöket küldött Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. Egy jordániai menekülttáborban is állomásozik már egy cseh humanitárius mentőcsapat, amelyet nemsokára egy újabb követ. Prága ezen felül további 100 millió cseh koronával is támogatja Jordániát. "Örömömre szolgál, hogy a menekülttáborban feltüntetett, támogatókra utaló néhány zászló között a cseh lobogó is megtalálható" - fogalmazott Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Csehország a legbőkezűbb adakozónak számít Jordániában, megelőzve Svájcot, Finnországot és Katart is. Csehország jelenleg a V4-ek soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×