Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A menekültügy kikezdi az osztrák-bajor viszonyt is

A menekültválság nemcsak a berlini kormánykoalícióban okoz egyre nagyobb feszültséget, de elmérgesíti a nemrég még teljesen felhőtlen osztrák-bajor viszonyt is. Naponta menekültek ezrei érkeznek osztrák autóbuszokon a német határra, ahol elhelyezésükre alkalmas szállások már alig állnak rendelkezésre.

A bajor tartományi kormányfő egy hónapon belül immár másodszor intézett ultimátumot a kancellárhoz, követelve, hogy hozzon megfelelő intézkedést a menekültek rendezett befogadására. Horst Seehofer a hét végéig adott időt Angela Merkelnek,hogy gátat vessen az ellenőrízhetetlen bevándorlásnak.

A kancellár válaszában leszögezte, a jelenlegi helyzetben nincs mód az újonnan érkezők beözönlésének gombnyomással történő leállítására. Azonban azt is bejelentette, hogy a szombaton rendkívüli értekezletre várja Seehofert a kérdés megvitatására. A tanácskozásba vasárnap bekapcsolódik a berlini koalícióban szintén résztvevő Szociáldemokrata Párt elnöke, Sigmar Gabriel is.

A bajor miniszterelnök ultimátumában azt is szorgalmazta, hogy a kancellár tegyen lépéseket annak érdekében is, hogy az osztrák hatóságok ne szállítsák tömegesen bérelt autóbuszokon a menekülteket a bajor határra, ahol kaotikussá vált a helyzet, mert a német hatóságok képtelenek a szünet nélkül érkezők regisztrálására és átmeneti elszállásolására.

A bajor kormány belügyminisztere pedig már egyenesen felelőtlennek nevezte az osztrák hatóságokat, és hangoztatta, hogy hasonló magatartást még nem tapasztalt Ausztria részéről. A passaui városi tanácsos egy tévé-interjúban szintén megerősítette, hogy az osztrák hatóságok bejelentés nélkül menekültek ezreit szállítják a bajor határhoz és úgy vélte, hogy ez a viselkedés szöges ellentétben áll az az európai partnerséggel.

Az osztrák rendőrség viszont azt állítja, hogy nincs módja feltartóztatni a menekülteket, amikor azok maguk indulnak el a német határ irányába. Az ügyben nyilatkozott Werner Fayman osztrák kancellár is, aki közölte, hogy a bécsi és a berlini kormány úgymond folyamatosan egyeztet a menekült kérdésben.

Belügyminisztere, Johanna Mikl-Leitner - miután a stájerországi SPielfelden személyesen tájékozódott az osztrák-szlovén határon kialakult helyzetről - bejelentette, hogy építési jellegű munkálatok kezdődnek a határon ami ugyan nem jelent kerítést, hanem csupán eszközt arra, hogy nagyszámú menekült rendezett formában érkezzen Ausztriába.

Az osztrák belügyminiszter hangoztatta, hogy szó sincs kerítés létesítéséről, hanem csupán több kilométer hosszú úgynevezett műszaki zár megépítéséről. Johanna Mikl-Leitner szerint így ellenőrizhető mederbe terelhetik a Nyugatra tartó menekültek belépését az országba, mert feltehetően az újonnan érkezők áradata a következő napokban felerősödhet, és nemcsak az időjárási viszontagságokkal kell számolni, hanem azzal is, hogy egyre agresszívabbak lesznek a menekültcsoportok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×