Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
313.58
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

A lengyelek fejlesztik a haderőt

Lengyelország többmilliárdos beruházással kívánja modernizálni az elkövetkező években fegyveres erőit. Ennek során lengyel cégeket is előnyhöz kíván juttatni, ami egyesek szerint a katonai közbeszerzésekről szóló uniós szabályok megkerülését jelentené.

Lengyelország a NATO-nak az egyik olyan kelet-európai tagállama, amely látványosan jelezte az utóbbi időben, hogy komolyan veszi a nyugati védelmi szövetséget. A lengyelek katonákat küldtek Irakba és Afganisztánba is, de a katonáknak az elavult, szovjet időkből maradt haditechnikára kellett hagyatkozniuk. A varsói kormány ennek most véget kíván vetni és a következő évtizedben 43 milliárd dollárral akarja növelni katonai költségvetését. A korábbiakkal szemben a kiadások nagy részét nem az állományra, hanem új harcászati eszközökre költik majd el.

Lengyelország ezzel azon kevés EU-ország között lesz, amely növeli a fegyveres erőkre felhasznált pénz összegét - jegyzi meg az FT. A tervek között szerepel egy új rakétavédelmi rendszer, új hadihajók, modernizált tankok, helikopterek és drónok beszerzése.

Az elképzelés felkeltette a külföldi védelmi cégek figyelmét, csakhogy úgy tűnik: a megrendelések nagy részét lengyel vállalatok kapják majd.
"Számunkra az az optimális, hogy ezeknek a nagy szerződéseknek a kidolgozása során a mi mérnökeink és tudósaink egyenrangú felekként jelen lehessenek." - mondta Tomasz Siemoniak védelmi miniszter.

Mindezt úgy is lehetne értelmezni, hogy Varsó nem kívánja betartani az EU védelmi és biztonsági közbeszerzésekről szóló irányelvét, amelyet maga is elfogadott. A direktíva szerint a közbeszerzési döntéseket az ár és technológiai jellemzők alapján kell meghozni.

Az EU lisszaboni szerződése ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy "az alapvető nemzetbiztonsági érdekek védelme érdekében, különleges esetekben a tagállamok bármely, szükséges lépést megtehessenek". A lengyel védelmi miniszter értésre adta, hogy élni is kíván bármely olyan lehetősséggel, amellyel lengyel cégek is részt vehetnek a védelmi szerződésekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×