Anatolij Kulikov tábornok, Borisz Jelcin egykori belügyminisztere szerint Sztálin leállítatta annak a kalandfilmbe illő tervnek a végrehajtását, hogy egy, a náci vezérkar bizalmába férkőzött emberrel megölessék Adolf Hitlert. A náci Németország vezérének meggyilkolását 1943-ban és 1944-ben is megtervezték, és saját, jól őrzött bunkerében akartak végezni Hitlerrel.

"Sztálin, 1943-ban váratlanul törölte az első tervet, attól tartva, hogy Hitler beosztottjai ezek után külön békeegyezményt kötnek a britekkel és az Egyesült Államokkal" - mondta Kulikov egy moszkvai történészkonferencián.

1944-ben a szovjetek újabb terveket szőttek Hitler meggyilkolására - mivel egy újabb lehetséges gyilkost találtak, aki beférkőzött a náci vezető köreibe. "Részletes tervet dolgoztak ki, de Sztálin ismét leállította az akciót" - mondta Kulikov.

Ekkorra már a német hadseregen belül is szervezni kezdtek egy merényletet, több sikertelen kísérlet után. 1944. június 20-án a Henning von Treskow tábornok által kidolgozott Valkűr tervnek megfelelően Claus von Stauffenberg ezredes egy pokolgépet robbantott fel a német vezérkar tanácskozásán. Hitler azonban túlélte a merényletet, így a tervezett gyilkosságot követő puccsból sem lett semmi.

Hitler a háború végén, 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot - a szovjet csapatok ekkor már Berlinben harcoltak.

Kulikov megjegyzéseit eddig nem sok kommentár követte, de a volt belügyminiszter azt mondja, könyv formájában is megjelenteti a háborúról szóló új információkat.

Ezt megelőzően, két hete Dmitrij Medvegyev orosz elnök a korábbi évek gyakorlatát felrúgva élesen bírálta Sztálint, aki sokak körében még mindig népszerű. Az elnök azt mondta az Izvesztyija című lapnak, hogy a sztálini rezsim megsértette az emberi jogokat, mérhetetlen szenvedést okozott és egy rossz hatékonysággal működő gazdaságot épített ki.

A háborús diktátor bűneit soha nem szabad megbocsátani, a háborút nem ő, és tábornokai, hanem népünk nyerte meg - mondta. A katyni vérengzés kapcsán megjegyezte: "hagytuk, hogy meghamisítsák a történelmet." Tudósítók szerint Medvegyev megakadályozta, hogy a Győzelem napi katonai parádén Sztálin portréit akasszák ki az orosz fővárosban.