Tudomány

Az MTA Doktori Tanácsának elnöke az InfoRádióban több dolgot is tisztázott a koronavírustesztekkel kapcsolatban.

Kutatók próbálják kideríteni, miért van az, hogy néhány Covid-19-ben szenvedő beteg hosszú hetekig, hónapokig küzd a vírussal, mások meg nem.

Ír kutatók szerint azokban az országokban tarolt nagyobbat a SARS-CoV-2, ahol a populációban többen vannak olyanok, akiknek nagyon alacsony a szervezetében a D-vitamin szintje.

A Science folyóiratban megjelent kutatás szerint az elmúlt 30 évben világszerte 25 százalékkal csökkent a szárazföldi rovarok száma.

A Sorrento cég antitestekkel kísérletezik, eredményei a korai fázisú koronavírusosoknak jó hírek.

Évente 300 millió őshonos állattal végeznek a házimacskák Ausztráliában - derül ki a canberrai székhelyű Threatened Species Recovery Hub (TSRH) kutatóközpont vizsgálatából.

A siófoki obszervatórium vezetője, Horváth Ákos beszélt várakozásairól.

Online konzultáció indul annak feltárására, mi történik a társadalom szemében a mentális betegekkel.

Az amerikai járványügyi hatóság szerint túl könnyedén.

A British Journal of Surgery brit sebészeti folyóiratban megjelent egy elemzés - tizenegy orvos, akadémikus "közös tollából".

Nincs is messze, igaz, az őszi "újraindulás" esélyeit szerinte növeli, hogy kevés volt a fertőzött.

A kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek egyharmadánál jelentkezik akut vesekárosodás, és mintegy 15 százalékuknak van szüksége dialízisre egy amerikai kutatás szerint.

Az eszköz az ebolát már sikerrel kimutatja, most koronavírus-jelzésre optimalizálják.

A fertőzötteknél apró vérrögöcskék indulnak el az erekben, amelyek ki tudja, hol állnak meg - fogalmazott az Infostart kérdésére Müller Cecília.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján az Infostart kérdésére válaszolva beszélt az eddig is sokak reményét éltető jelenségről.

Az új típusú koronavírus kiváltotta, Covid-19 nevű betegség nemcsak a tüdőt vagy a légúti szerveket károsítja, hanem az egész emberi szervezetet - erről közölt riportösszeállítást szerdán a CNN hírtelevízió. A The Washington Post című napilap a napokban szintén erről készített összeállítást.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudósai ennek összefüggéseire próbálnak rájönni, a szaglásvesztés például komoly jel lehet.

A 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is az emberi beavatkozások miatt.

Egy friss kutatás szerint még átlagosan 10 évig élhettek volna a koronavírus-fertőzésben elhunytak. Egyre több a felgyógyultaktól a maradandó károsodásokról, hatásokról szóló beszámoló.

Amerikában 1343 vérplazmadonor bevonásával készítettek vizsgálatot.