A Covid-19 járvány világszerte jelentős kihívás elé állította a digitális fejlesztésben érintett vállalatokat, szakembereket és a digitalizációval foglalkozó állami intézményeket is. Pár nap leforgása alatt a feje tetejére állt megszokott világunk. Új kihívások teremtek, nemcsak a határokon belül, hanem globálisan is. Egy még nem tapasztalt, új helyzetben kellett nagyon rövid idő alatt nagyon gyors válaszokra lelnünk. Evidens volt, hogy a rendelkezésre álló technológiákhoz nyúljunk, és a legjobb megoldásokat meg is osszuk egymással.

A digitalizáció alkalmazása, a digitális kompetenciák robbanásszerű, kényszerű térnyerése és a digitális megoldások innovációja a 4.0 ipari forradalom idején, egy korábban még soha nem látott digitális robbanást eredményezett.

Már az első pillanatban világos volt, hogy az „időnyerés” a legfontosabb tényező a vírus elleni harcban, így az információkhoz való leggyorsabb hozzáférés, annak feldolgozása, elemzése és adaptálása, megfelelő felhasználása lehet a siker kulcsa.

A digitális robbanásból keletkező információk hatékony feldolgozása érdekében született meg a Digitális Obszervatórium, amely közérthető nyelvezetével igen népszerű és keresett platform lett. A Digitális Jólét Program (DJP) keretei között megvalósuló és a digitális ökoszisztéma által kínált nemzetközi jó gyakorlatokat összegyűjtő, továbbá a koronavírus-járvánnyal összefüggésben felmerülő kihívások kezelésében alkalmazott megoldásokat elemző Digitális Krónika olvasmányos híranyagai nem csupán a döntési pozícióban lévő vezetők számára bizonyultak hasznosnak. Emellett számtalan olvasó érdeklődését is olyan digitális ágazatok és területek felé terelték, amelyek ezáltal közbeszéd tárgyává is váltak.

Digitális jó gyakorlatok a világban

A „digitális portyázó” szakértők két hónap alatt közel 400 nemzetközi jó gyakorlatot mutattak be és elemeztek a koronavírus elleni küzdelem aktuális kérdéseire fókuszálva.

A Digitális Krónika ismertette, hogyan használják a cellainformációkat a kormányok a vírusfertőzés terjedésének ellenőrzésére. Kiderült, hogy mit tehetnek a kormányok Európában, ha az adatvédelem még a hőkamerákat sem nézi jó szemmel. Mérlegre tették, hogy Ázsiának vajon tényleg könnyebb dolga volt-e a járványhelyzet kezelésében másoknál. A szakértők megállapították, hogy a vírusfertőzéssel kapcsolatos egyéni (azon belül pedig a geolokációs) adatok elemzésére épülő megoldások nem csupán a kormányzati döntéshozatal támogatásában, hanem az egészségügyi ellátórendszerek működésében is teret nyertek. Ezzel összefüggésben számos problémát vetettek fel világszerte a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciák, valamint a vírussal szembeni védekezés társadalmi igényének összeegyeztethetőségei, valamint a szükségesség és arányosság kérdését vizsgáló elemzések szempontjainak hangsúlybeli változásai is.

Összegyűltek a közösségi összefogások szervezésére, valamint a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági kihívásainak kezelésére szolgáló digitális megoldások is. A krízishelyzet lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek újszerű módokon és formákban támogassák egymást, közösségeiket. A digitalizáció ezekre sok esetben egyetlen „kattintással” elérhető megoldást hozott – a (közösségi) értékteremtés tárházát kínálva.

A frontvonalban harcoló egészségügy területén azt elemezték a szakértők, hogy a koronavírus-járvány kezelése során kik és hogyan használják a digitális egészségügyi megoldásokat a legeredményesebben? Nyilvánvalóvá vált, hogy még a legújabb e-egészségügyi megoldások sem képesek a vírusfertőzés miatt kórházba kerülőket ápolni, avagy helyettesíteni az orvosi ellátást; ugyanakkor az ellátásban dolgozók digitális támogatása lehetővé teszi, hogy minél több időt, egyre biztonságosabb körülmények között fordíthassanak, a válságos időszakban a legfontosabbra, a betegek gyógyítására. A kényszer szülte helyzet további hozadékaként ugrásszerűen nőtt az állampolgárok informáltsági szintje az e-egészségügyi megoldások kérdésben, mely az ágazat elismertségére, presztízsére is jótékonyan hatott.

Mi lappang a mélyben? A „Deep tech” misztikus területe a mélytechnológiák áttekintése rámutatott: a koronavírus elleni küzdelemben a mesterséges intelligencia, a BigData, a mélytanulás, a fintech vagy a blockchain technológiai fejlesztések biztosan meghatározzák majd jövőnket.

Az idő előrehaladtával szerencsére májusban elérkezett a restart ideje – azt vizsgálták a kutatók, hogy lehet-e a digitalizálódó gazdaság az újraindítás motorja. Napjainkra kétség sem férhet ahhoz, hogy a digitális gazdaságban, valamint a digitalizálódó gazdaságban rejlő lehetőségek világszerte felértékelődtek a koronavírus-járvány utáni növekedés gyorsításában.

Egy biztos. Megállapítható, hogy az államapparátusok a járvány után mindenhol hatékonyabbá és digitálisabbá válnak, hiszen a digitalizáció segíti a közigazgatást a koronavírus-járvány kihívásainak kezelésében.

A cikk szerzője Szentkirályi-Szász Krisztina.