Santorini szigetén az elmúlt hetekben rendkívüli szeizmikus aktivitás volt tapasztalható. A hatóságok vészhelyzeti intézkedéseket léptettek életbe, várhatóan március 1-jéig életben marad a rendkívüli állapot, miközben a szakértők továbbra is próbálják meghatározni a földmozgások okait és lehetséges következményeit. A helyiek nagy része a szárazföldi Görögországba menekült, Santorini és a környék turizmusa komoly csapást szenvedett el.

Mint ismert, január 27-e óta több mint 20 000 földrengést regisztráltak a térségben, a legerősebbek elérték az 5,2-es magnitúdót. Az epicentrumok főként Santorinitől északkeletre, valamint Amorgos szigetétől délnyugatra, mintegy 25 kilométeres távolságban helyezkednek el. Bár a földrengések gyakorisága és erőssége az utóbbi napokban csökkent, de ez a tevékenység hónapokig is eltarthat, és nem zárható ki egy jelentősebb földrengés sem.

Az ilyen földrengéssorozatot, melynek ereje és gyakorisága idővel csökken, általában földrengésrajnak nevezik, mondta az InfoRádióban Győri Erzsébet, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa, hozzátéve, hogy

a földrengésrajokra jellemző lecsengést most még nem látni Santorinin.

Elmondása szerint egyelőre nem tudni, mi okozza a rengéseket. Általában a földfelszín alatti magmamozgásokhoz kötődnek, vagy pedig víz, valamilyen oldatok, gázok nagyobb mélységben történő mozgása zajlik, de tektonikus okok is előfordulhatnak. A szakemberek még nem tudják, hogy a görög sziget térségében melyikről van szó.

Mint Győri Erzsébet elmondta, a mostani raj nincs kapcsolatban a Santorini vulkánnal: a földrengések egy északkelet-délnyugati sáv mentén keletkeznek, de ott a tenger alatt sincsenek vulkánok. Nagy törésvonalak viszont vannak a tenger mélyén, azok mentén történnek a rengések, amelyek tehát alapvetően az Égei-lemez alábukásához kapcsolódó húzó-feszültséghez köthetők.

A jelen megfigyelések, az eddigi tapasztalatok és a hazai kutatók által elérhető információk alapján a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a földrengésraj egy idő után megszűnik. Bár kevésbé valószínű, de egyáltalán nem kizárható, hogy ezek a rengések egy nagyobb földrengés előrengései, vagy akár egy vulkánkitörés előhírnökei. Például Amorgos szigeténél 1956-ban volt egy 7,5-ös magnitúdójú földrengés, emlékeztetett a szeizmológus, de egy hasonló bekövetkezésének most nem olyan nagy a valószínűsége.

Kizárni viszont nem lehet, hiszen például Olaszországban a l'aquilai 2009-es földrengésraj esetében is tektonikai eredetről volt szó, és amikor már úgy gondolták, hogy le fog csengeni, akkor bekövetkezett egy 6,3-as magnitúdójú rengés, ami súlyos károkat okozott a környéken, emlékeztetett Győri Erzsébet.

Nem lehet kizárni azt sem, hogy a földrengés visszahathat a Santorini környéki vulkanikus tevékenységre, esetleg erősítheti azt.

"De ha lesz is vulkánkitörés, valószínűleg akkor nem Santorinit fogja érinteni, hanem lehet, hogy egy új vulkáni kúp fog kialakulni a tenger felszíne alatt.

Egy vetőmenti elmozdulás gyengíti a földkérget, és utat nyithat a feláramló magmának is. De azt, hogy itt mi fog történni, sajnos még nem lehet tudni" – ismételte meg a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa.

A hatóságok és a kutatók folyamatosan figyelik a helyzetet, és az új információk alapján frissítik előrejelzéseiket.