eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Óbuda látképe a Táborhegyi út felől 2020. január 10-én. Elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester, miután a szálló por légszennyezettségi szintje január 8-án és 9-én is három mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A magyarok rájöttek egy Covid-fejleményre

Meglepő kapcsolatot találtak magyar kutatók a COVID-szankciók szigorúsága és a légszennyezés közt - írja a Magyar Tudományos Akadémia.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával folyó kutatások eredményeiről számolnak be a szakemberek.

Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa arról az elemzésről is beszél majd amelyben a járványidőszak változásait vizsgálták Európában és Ázsiában, külön hangsúlyt fektetve a kormányzati intézkedések és a komplex társadalomföldrajzi viszonyok hatására.

A járványintézkedések következtében bizonyos ember okozta környezetszennyezések csökkentek, így a levegőminőség javult.

Varga Györgyék nagyszabású kutatásuk során először az Európai Unió 27 tagállamát elemezték nemzeti, régiós és nagyvárosi szinten, elsősorban a nitrogén-dioxid (NO2) szintjének 2019 és 2021 közti változását vizsgálva, összevetve a méréseket részletes műholdas és globális természeti, illetve társadalomföldrajzi adatbázisok számaival.

A nitrogén-oxidok részben a lakossági fűtésből és főként a gépjárműhasználatból származnak. Ezért a kutatók úgy találták, hogy az EU-ban országos léptékben a NO2-szint 2019–2020-ban átlagosan 10 százalékkal csökkent, míg 2020–2021-ben átlagosan 11,4%-kal nőtt. E változások oka és iránya egyértelmű, azonban nagyságrendje földrajzi térségenként jelentősen eltért egymástól. A visszapattanás főleg 2021-ben történt.

Azt tudják, hogy nem igazán tudják

Az intézkedések szigorúságának vizsgálatakor azonban nem találtak olyan összefüggést, ami megmutatta volna, hogy az egyes térségekben mennyire köthető ténylegesen a szigorúsághoz a kibocsátás csökkenése. Volt, hogy teljesen ellentétes módon alakultak a számok:

egyes régiókban a szigorú korlátozások ellenére sem csökkent drasztikusan a nitrogén-oxid-kibocsátás, máshol pedig enyhébb korlátozások mellett nagyobb mértékben csökkent.

Az intézkedések szigorúságának objektív mérőszámai tehát nem mutattak szoros korrelációt a kibocsátásváltozások mértékével.

Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására sokkal részletesebb, meteorológiai elemzést is tartalmazó vizsgálatra lenne szükség a jövőben, hiszen olyan rövid időszakokat kell összehasonlítani, amelyeket számos meteorológiai tényező befolyásolhat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×