Zoonózisnak hívják az olyan fertőző betegségeket, amelyek képesek átterjedni az állatokról az emberekre. Ennek egy fajtájára figyelt fel egy nemzetközi kutatócsoport, miután tüzetesen áttekintették a kínai prémes állatok által hordozott vírusokról készült egyik legnagyobb tanulmányt - írja a Nature magazin cikke nyomán a hvg.hu.

A kutatók gyanítják egy ideje, hogy ezek az állatok olyan vírusok hordozói, amelyek az emberekhez is eljuthatnak, és a mostani elemzés arra is rámutat, hogy

az ilyen vírusok sokfélesége jóval nagyobb, mint ahogyan azt feltételezték.

A kutatók közel 500, 2021 és 2024 között elhullott állat tüdő- és bélszövetéből vettek mintákat. Ezek közül 164 négy (nyérc, vörös róka, sarki róka, nyestkutya) kizárólag a prémje miatt tenyésztett fajból származott. Az egyedek túlnyomórészt az északkelet-kínai intenzív tenyésztési létesítményekből származtak, a többiek tenyésztett és vadon élő állatok voltak, amelyeket prémek, élelmiszerek és hagyományos orvoslás céljából tenyésztettek, és szélesebb körben elterjedtek Kelet-Kínában.

A DNS és RNS szekvenálás során rengeteg vírust találtak a tudósok, összesen 125-öt, köztük három influenzavírust és koronavírust. Ezek közül 36 volt olyan, amit még sosem azonosítottak állatokban. A lap hozzáteszi, ami talán még ijesztőbb, hogy a nyércekben egy HKU5-szerű koronavírusra is ráleltek, ami eddig csak a denevérekben azonosított vírusokhoz kapcsolódik.

Ezzel bizonyítékot találtak arra, hogy a prémtenyésztés fő útvonalként működhet a vadon élő állatokban megbúvó vírusok számára, hogy eljussanak az emberekhez.

Összesen körülbelül három tucat vírust minősítettek veszélyesnek a kutatók, mert képesek fajok között is terjedni. A nyestkutyák és a nyércek tízet-tízet hordoztak ezekből a magas kockázatú vírusokból. A kutatás eredményeit még epidemiológiai tanulmányokkal is alá kel támasztani, hogy felmérhető legyen, mennyire elterjedtek ezek a vírusok, továbbá laboratóriumi fertőzési vizsgálatokkal is ellenőrizni kell, hogy emberre is veszélyesek-e eme kórokozók.

A kutatók azonban már most is úgy gondolják, hogy még e bizonyítékok nélkül is az állatiparban van a legnagyobb kockázata annak, hogy új kórokozók jelenjenek meg az emberekben - írják.

Azt javasolják, hogy a divatipar tegye kötelezővé a műszőrmére való átállást, vagy javítsanak a szőrmekereskedelem szabályozásán és felügyeletén.

Ez olyan intézkedéseket is magában foglal, mint az állatok karanténja, a túlzsúfoltság csökkentése, a ketrecek tisztítására és a takarmány beszerzésére vonatkozó szabályok, valamint a hulladékkezelés.

Hozzáteszik, bár a mostani tanulmány kínai adatokon alapult, fellélegezni nincs okunk, és nem csupán a vírusok határokat nem ismerő természete miatt, hanem azért sem, miután Európában is rengeteg prémtenyésztő farm található. Míg 2016-ban a kínai gazdaságok 26,16 millió nyércbőrt termeltek, az európaiak 39,05 milliót. Igaz, egyre több ország tiltja be kontinensünkön a prémtenyésztést.