Szakemberek egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban azt vizsgálják, hogy a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán két évvel ezelőtti kitörése miként hatott a légkörre – írja a Live Science-t idézve a 24.hu. A 2022. január 15-i esemény hatalmas cunamit idézett elő, a súlyos károkat okozó katasztrófában négyen vesztették életüket Tongán.

Az esemény a modern műszerekkel valaha dokumentált legnagyobb víz alatti robbanás, egyben az egyik legnagyobb vulkánkitörés volt. Az aktivitás következtében hatalmas aeroszol- és vízgőzfelhő szabadult fel.

Mark Schoeberl, a Science and Technology Corporation munkatársa és kollégái azt elemezték, hogy a kitörés hogyan befolyásolta a déli félteke éghajlatát. Arra jutottak, hogy a kitörés utáni két évben a napsugárzást részben blokkoló aeroszolok hűtő hatása erősebb volt, mint a légkörben hőt megkötő vízgőz okozta felmelegedés. A tűzhányó hatásának nagy része 2023 végére eloszlott.

A szakemberek műholdas adatok révén mérték fel a sztratoszférában lévő aeroszolokat és gázokat, illetve a hőmérsékleti értékeket. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai mintegy 150 megatonna vízgőzt adott a légköri réteghez, ez globálisan 10 százalékos emelkedést jelentett.

A folyamat 2022 márciusában és áprilisában 4 Celsius-fokkal hűtötte le a sztratoszférát a trópusok felett.

Az átmeneti lehűlés olyan másodlagos cirkulációs mintázatot hozott létre, amely 2022-ben egész évben az ózonszint csökkenéséhez vezetett.

A vulkán emellett 0,5–1,5 megatonna kén-dioxidot is a sztratoszférába juttatott, ennek következtében a napsugárzást visszaverő aeroszolok keletkeztek. Ez viszonylag kis mennyiség, de az anyagok 2022-ben és 2023-ban így is enyhén hűthették a déli féltekét. Két év után a felszínt elérő sugárzás mértéke visszaállt a katasztrófát megelőző értékre.