Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Nyitókép: Pixabay

Körbeszaglászták a kutyákat az ELTE kutatói

A kutyák szaglását tesztelték az ELTE etológusai.

A családi kedvencként tartott kutyák szaglását tesztelték az ELTE etológusai, legújabb eredményeik azt mutatták, hogy sem a hőmérséklet, sem a páratartalom nem befolyásolta a kutyák teljesítményét, viszont a teszt helyszíne fontos tényező volt a feladat végrehajtása során.

A kutyák szaglóképességét különféle célokra használják a vadászattól a betegségek felismeréséig, ezért egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy mely tényezők befolyásolják ezt a teljesítményt - olvasható az ELTE közleményében.

"Az ilyen feladatok speciális kiképzést igényelnek, viszont a képzett keresőkutyákkal végzett kutatások eredményei nem általánosíthatók az egész fajra" - magyarázta Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának kutatója, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent cikk első szerzője.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutatás során több mint négyszáz képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglási teljesítményét vizsgálták. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon bizonyos környezeti és demográfiai tényezők befolyásolják-e a kutyák eredményességét a szaglási feladatban.

A vizsgálat során azt a csoport által kifejlesztett és már farkasok esetében is sikeresen használt tesztet alkalmazták, amelyben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk.

A teszt előnye, hogy nincs szükség kiképzésre, mivel a kutyák élelem iránti természetes motivációján alapul. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott; az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették a harmadik szintet, a legjobbak közé kerültek.

Cserépszaglászás

A teszt során egy kísérletvezető - aki nem tudta, hol van az elrejtett jutalomfalat - figyelte, hogy a kutya spontán jelzett-e egy cserépnél (például a cserép nyalogatása, mancs ráhelyezése a cserépre, cserép orral bökdösése).

Az eredményekből kiderült, hogy az általános feltételezésekkel ellentétben a hőmérséklet (0-25 Celsius-fok között) és a páratartalom (18-90 százalék között) nem befolyásolta a kutyák teljesítményét. Azonban a teszt helyszíne fontos tényezőnek bizonyult. Azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen a szabadban. Ez arra utal, hogy a kinti helyszín ingerei inkább befolyásolják a szaglási feladatokban nyújtott teljesítményt.

Fontos eredmény az is, hogy nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem.

Ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a két évesnél fiatalabb és a hat évesnél idősebb kutyák.

"Tanulmányunk választ adhat olyan, a kutyák szaglási képességeit felhasználó szakembereket régóta foglalkoztató, fontos kérdésekre, minthogy a környezeti tényezők, az ivar vagy az ivartalanítás milyen szerepet játszik a kutyák szaglási eredményességében. Azáltal, hogy a kutatásunk során képzetlen kutyák nagy és változatos mintáját vizsgáltuk, jobban általánosíthatjuk a kapott eredményeket a tágabb kutya populációra" - összegezte Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

A vizsgálat eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Az Európai Bizottság új jogszabállyal, az Affordable Housing Acttel (Megfizethető Lakhatásról Szóló Törvénnyel) segítené a városokat és régiókat az Airbnb-típusú rövid távú lakáskiadás korlátozásában, egységes uniós kritériumokat teremtve az intézkedések jogi megalapozásához. Bár uniós átlagban a rövid távú kiadású ingatlanok a lakásállomány alig 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai központokban arányuk elérheti a 20 százalékot, ami súlyos lakhatási problémákat okoz. Több európai nagyváros – köztük Barcelona, Firenze és Amszterdam – már saját hatáskörben szigorított, ám a korlátozások jogszerűsége körül számos jogvita alakult ki. A készülő szabályozás elsősorban ezt a jogbizonytalanságot csökkentené, miközben az EU-ban 2015 óta a lakásárak csaknem kétharmadukkal emelkedtek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×