A lélegzetelállító képeket a Euclid űrteleszkóp szolgáltatja, a Euclid Konzorcium és a Galaxy Zoo együttműködésének köszönhetően – olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közleményében.
Mint írják, ez a közösségi munka segíteni fog a csillagászoknak megválaszolni, hogy a távoli galaxisok alakja hogyan változott az idő folyamán, és mi okozta ezeket a változásokat.
A közleményben felidézik, hogy a Galaxy Zoo projektet 2007-ben indították el először, és egymillió galaxis alakjának osztályozására buzdították a nyilvánosságot a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) által készített képek alapján. Az elmúlt 17 év során már több mint 400 ezer önkéntes vett részt a munkában, és osztályozott galaxisképeket olyan berendezésekről, mint a Hubble Űrteleszkóp és a James Webb Űrteleszkóp. Ezek a típus szerinti besorolások pedig forradalmasították az asztrofizikusok elképzeléseit a galaxisok fejlődéséről – fogalmaznak a közleményben.
A projektnek két fő célja van: azon túl, hogy tudományosan nagymértékben hozzájárul a kutatók munkájához, a gépi tanulásos, mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok tanítási halmazaként is szolgál. Ha nem tanítják meg, hogy mit keressenek, az MI algoritmusok nehezen tudják osztályozni a galaxisokat, de együtt, az emberi és a mesterséges intelligencia közös munkájával szinte korlátlan számú és típusú galaxist lehet pontosan osztályozni.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópja 2023 júliusában indult, és kezdte meg 6 évig tartó égboltfelmérését. Célja, hogy nagylátószögű kamerájával fényképezze az égboltot, majd ezeket a képeket mozaikszerűen összeillesztve elkészítse az eddigi legrészletesebb térképet az Univerzumról.
A Euclidot úgy tervezték, hogy az égbolt sokkal nagyobb területét tudja megfigyelni, mint a Hubble Űrteleszkóp vagy a James Webb Űrteleszkóp, ami azt jelenti, hogy egy képen belül széles skálán különböző objektumokat tud megörökíteni – a halványtól a fényesig, a távolitól a közeliig, a legnagyobb galaxishalmazoktól a legkisebb közeli csillagokig, így egyszerre nagyon részletes képet kapunk az égbolt több mint egyharmadáról.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudósait is soraiban tudó Euclid Konzorcium több mint 2000 tagjának fő célja pedig az, hogy ezen galaxis adatok segítségével jobban megértsék a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét, és megválaszolják azokat az alapvető kérdéseket is, amelyek a galaxisok kialakulására és fejlődésére vonatkoznak – áll a közleményben.
A Euclid kollaborációval dolgozó Galaxy Zoo csapat az ESA Datalabs digitális platformján keresztül 820 ezer képet választott ki és készített elő a Euclid felvételei közül, amelyek szinte mindegyikén emberi szem által még soha nem látott galaxisok vannak. A tudósok remélik, hogy ezek között a képek között új és különös felfedezések várnak arra, hogy az önkéntesek megtalálják őket.
A Euclid napi 100 Gb adatot küld vissza a Földre hat éven keresztül. Ennek az adathalmaznak a címkézése pusztán emberi munkával egy évszázadot venne igénybe, ezért a Galaxy Zoo csapata kifejlesztett egy Zoobot nevű MI algoritmust, amely az önkéntesektől tanulva képes megbízható információt adni az új galaxisokról.
Miután az emberi válaszok alapján betanították, a Zoobot részletes osztályozást fog nyújtani több százmillió galaxisra, létrehozva a legnagyobb részletes galaxiskatalógust, és lehetővé téve áttörő tudományos elemzéseket olyan témákban, mint a szupermasszív fekete lyukak, az összeolvadó galaxisok és még számos más területen.
A Galaxy Zoo: Euclid projekttől tehát azt várják a szervezők, hogy az emberek és az MI együttműködnek majd annak a célnak az érdekében, hogy többet megtudjunk az Univerzumunkról.
A Euclid Konzorcium jelenleg több mint 2600 tagot számlál, köztük több mint 1000 kutatót 15 európai ország 300 kutatóintézetéből, valamint többeket Kanadából, Japánból és az Egyesült Államokból, akik különböző területeken dolgoznak az asztrofizika, kozmológia, és mérnöki feladatok területén.
Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói idén csatlakoztak a Euclid konzorciumhoz. Az intézet munkatársai a szimulált galaxis katalógusok analízise és a korai adatok tesztelése mellett a konzorcium tudománykommunikációs programjában is vezető szerepet töltenek be, a Svábhegyi Csillagvizsgáló kommunikációs csapatának tudására építve.