Magyar Péter kormányfő pénteki, Ursula von der Leyen EB-elnökkel közös brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottsággal minden olyan kérdésről megállapodtak, ami lehetővé teszi, hogy a magyar emberek hozzáférjenek a nekik járó forrásokhoz. Kijelentette, hazaviszik ezeket a pénzeket

• az ország újjáépítésére,
• a gazdaság és a közszolgáltatások beindítására,
• a magyar cégek, a kis- és középvállalkozások versenyképességének megerősítésére.

„A cél végig egyértelmű volt, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk” – mondta a kormányfő, hozzátéve:

„rengeteg feladatunk van, el kell fogadnunk rengeteg jogszabályt”.

Hangsúlyozta: Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak Magyarországgal szemben az európai uniós források felszabadításakor, hanem pusztán a korrupció elleni „lehető legjobb fellépést” várta el. Nem volt szó Ukrajnáról, genderről, a valódi ok, amiért az Európai Unió nem adta ide a nekünk járó sok ezer milliárd forintot, a korrupció volt – fogalmazott.

Magyar Péter kérdésre válaszolva részletezte az összegeket (a lenti videó 33. percétől megnézheti a vonatkozó részt).

Összesen 16,4 milliárd euróról van szó, ami mai forintárfolyamon mintegy 6000 milliárd forint, a mai magyar költségvetés 13 százaléka

– hangsúlyozta Magyar Péter. Az összegek fokozatosan érkeznének be, amint a kormány elfogadja a vállalt jogszabályokat. És hogy mire költhetők ezek az összegek?

• 4,4 milliárd eurónyi pénz kohéziós forrás, amelyet közlekedési fejlesztésekre, egészségügyre, szociális beruházásokra, környezetvédelemre, kis- és középvállalkozások támogatására lehet költeni.
• 2,2 milliárd euró oktatásra, ezen belül elsősorban a felsőoktatás fejlesztésére és kutatásra fordítható.
• Közel 4 milliárd euró lenne elszámolható olyan megvalósuló vagy később megvalósítandó projektekre, amelyek növelnék a magyar költségvetés mozgásterét, és lehetővé tennék további beruházások elindítását.
• 1,5 milliárd eurót fordíthatunk elektromoshálózat-fejlesztésre, így folytatni lehet a napelemek és szélerőművek telepítését, tároló- és kiegyenlítőkapacitások kialakítására, és ezzel olcsóbb áramhoz juthatnak a magyar vállalatok.
• Közel 2 milliárd euróból vásárolhatunk majd új vonatokat, új IC- és elővárosi vasúti szerelvényeket a jelenleg drágán lízingelt használt mozdonyok helyett.
• Digitális technológiai fejlesztésekről is megállapodtak, erre nem mondott összeget a kormányfő.
• Több milliárd euró értékben kis- és középvállalkozói programokat is támogathatunk, ebben vannak támogató és hitelrészek is.
• 600–800 millió euró juthat lakhatási célokra, amely Magyar Péter szerint a multiplikátorhatás miatt akár ötször ekkora finanszírozási lehetőséget teremthetne új otthonok építésére.

Ursula von der Leyen így foglalta össze a fő számokat:

• 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében.
• Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
• További 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.

A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.