Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Reduce CO2 emission concept in the hand for environmental, global warming, Sustainable development and green business based on renewable energy.
Nyitókép: Khanchit Khirisutchalual/Getty Images

Antropocén – így hívják a földtörténet új korszakát

Egy geológus tudóscsoport szerint az ötvenes években az emberi tevékenység következtében új geológiai kor kezdődött a Földön.

Az antropocén megnevezést régóta használja a tudományos közösség, de hivatalosan még nem fogadták el. A 2009-ben létrejött Antropocén Munkacsoport szerint azonban az emberiség a Föld geológiájára, légkörére és élővilágára is akkora hatással volt, hogy új geológiai korszakba léptünk, az antropocén korszakba.

A korszak kezdetét, amit 1950 és 1954 közé tesznek, a kutatáson dolgozó geológuscsoport a Toronto melletti Crawford-tóban elhelyezett "arany cölöppel" akarja jelezni. A tó azért lenne alkalmas erre a munkacsoport szerint, mivel elszigetelt, mély és teljesen érintetlen, a tómeder üledékrétegeiből pedig világosan kiolvashatóak a változások. Az üledékminták elemzésével hamarosan évre pontosan meg tudják mondani a korszak kezdetét a plutóniumszint méréséből.

Colin Waters, a Leicesteri Egyetem geológusa, az Antropocén Munkacsoport elnöke szerint a változás, amit az emberi tevékenység idézett elő, hihetelenül felerősödött, és a hatása már olyan mértékű, hogy az irányítja a Földön zajló folyamatokat.

Az új korszakot a tudósok szerint leginkább a Föld éghajlatát és légkörét megváltoztató fosszilis tüzelőanyagok égetése, az atomrobbantások, a műtrágyából a talajba jutó műanyagok és nitrogén, valamint az élővilág drámai változása jellemzi.

A javasolt földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik.

Az antropocén kifejezést a görög "ember" és "új" szavakból gyúrták össze. Az elnevezést az emberi tevékenység által befolyásolt földtörténeti kor megnevezésére Paul Crutzen néhai Nobel-díjas kémikus vetette fel. Crutzen először 2002-ben, a Nature folyóiratban megjelent írásában használta a kifejezést, mivel magyarázata szerint az emberi tevékenység környezetre kifejtett hatása eszkalálódott, és jelentős szerepe volt a globális klímaváltozás kialakulásában.

A tudományos közösségben zajlott hosszas viták után végül az Antropocén Munkacsoport tett javaslatot a korszak elnevezésére és kezdetének "arany cölöppel" való megjelölésére. Az arany cölöpöt (golden spike) a geológusok egy-egy jellegzetes geológiai helyszínen helyezik el egy geológiai időszak megjelölésére.

A kanadai Crawford-tavat ideális jellegzetességei miatt választották. A tó 24 méter mély, de területe csak 2400 négyzetméter, a fenekén található üledék rétegeiből pedig világosan kiolvashatók a bekövetkezett változások.

A kutatócsoport az antropocén kezdetét a tó után Crawfordiánnak akarja elnevezni.

A geológusok időegységekre tagolják fel a Föld 4,6 milliárd éves történetét. Ennek minden szelete valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek elválásához, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.

A jelenlegi felosztás szerint most a holocén földtörténeti korban élünk, amely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés véget vetett az utolsó jégkorszaknak. A tudósok a holocént felső, közép és alsó szakaszra osztották, az utolsó, 4200 éve kezdődött Megalaján kor az antropocén korszak kezdetével érne véget. Az Antropocén Munkacsoport javaslatát más geológuscsoportoknak is jóvá kell még hagynia, és jövőre, egy nagyszabású konferencián fogadhatják el.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×