Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Senior man wearing ffp2 mask to avoid contagion by covid 19 coronavirus pushing cart in supermarket for shopping
Nyitókép: lucigerma/Getty Images

Durva halálozási hullám Európában a Covid után, a magyar számok kedvezőek, mégsem lehet örülni

2022 decemberében átlagosan 19 százalékkal emelkedett a többlethalandóság Európa országaiban a 2016-2019-es évek átlagához képest - közölte az Eurostat. Nálunk ez az arány kisebb volt, de érteni érdemes a számokat.

Jelentősen növekedett a halálozás Európában a 2020-2021-es Covid-járvány után. Az Eurosat 2022 decemberi jelentése egyenesen riasztónak tűnik.

A legmagasabb arányt 2022 decemberében Németországban regisztrálták (+37 százalék), de kimagasló növekedés volt látható Ausztriában (+27 százalék), Szlovéniában (+26 százalék), Írországban és Franciaországban (mindkettő +25 százalék) is. Húsz százalékkal többen haltak meg 2016-2019 átlagához képest Csehországban, Hollandiában és Észtországban (mind +23 százalék) és Dániában is (+22 százalék), továbbá Finnországban és Litvániában (mindkettő +21 százalék) is.

A Mandiner Kiss Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem kutatóorvosát kérte meg a számok értelmezésére. A szakember először is arra hívta fel a figyelmet, hogy "a járvány ideje alatt a kumulált, vagyis a továbbgörgetett többlethalandóság nagyon magas volt közép-kelet-európai országokban. Ideértve hazánkat is, ahol ugyan valamivel mérsékeltebb volt ez az érték, mint a környező országokban, de Nyugat-Európához képest mégis magasabb.

Az külön érdekesség erre az időszakra vonatkozóan, hogy egyes skandináv országokban, például Norvégiában a járvány időszakának nagy részében kevesebb volt a továbbgördített többlethalandósság, mint az azt megelőző években. Vagyis ezekben az országokban több életet sikerült megmenteni a Covid idején, mint a járvány előtt, ami a nagyon szigorú járványintézkedésekből, a fegyelmezett társadalomból és a fejlett egészségügyi rendszerből adódhatott.

Kérdés, hogy akkor most mi áll a halálozás megugrása mögött? Kiss Zoltán erre válaszul azt emelte ki, hogy a koronavírusjárvány során a maszkviselési szabályoknak és a távolságtartási intézkedéseknek hála,

nem voltak jelentős veszteségei az influenzajárványnak, a pneumococcus fertőzéseknek sem, szemben a korábbi évekkel,

ami azt hozta magával, hogy a téli járványokra érzékenyebb, főként idősebb krónikus betegek szerencsés módon életben maradtak. Magyarán az járványszabályok enyhítése után "főleg a nyugat-európai idősebb, de korábban sikeresebben megvédett, sérülékeny populáció már szembesül a hétköznapi felső légúti betegségekkel, ami talán azt is mutathatja, hogy a halálozás végül nehezen elkerülhető egy magasabb halálozási rizikóval rendelkező krónikus betegnek, talán csak elodázni lehet” – emelte ki a Kiss Zoltán.

Közép-Európában – beleértve hazánkat is – ezek a betegek már meghaltak a Covid-járvány idején.

Magyarán a Covid idején sikeresebben megvédett nyugat-európai magas rizikófaktorú betegek miatt nőhetett decemberben a többlethalandóság,

Címlapról ajánljuk
Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Már mozikban Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők - ami csakúgy mint előző filmje, a Futni mentem egy nagysikerű cseh film remake változata. A filmzene a tavaly tragikusan elhunyt Tompos Kátya szerzeményein alapszik – mondta az InfoRádióban a film rendezője. Herendi Gábor reméli, hogy az ismét állami támogatás nélkül készült új filmje sikeres lesz a magyar nézők között, ami további független alkotások lehetőségét is segítené.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×