Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
308.55
bux:
133873.35
2026. június 8. hétfő Medárd
Nyitókép: Pixabay.com

Veszélyesebb lehet a magas vérzsírszint, mint eddig hittük

A túlsúlyos és kettes típusú cukorbetegségben szenvedő emberekre veszélyesebb az állapot, mint amilyennek eddig gondoltuk.

Az anyagcsere-betegségben szenvedő betegeknél a vér megemelkedett zsírszintje stresszt okoz az izomsejtekben – ez reakció a sejten kívüli változásokra, amelyek károsítják a sejtek szerkezetét és működését. A Leedsi Egyetem kutatói felfedezték, hogy ezek a stresszes sejtek olyan jelet bocsátanak ki, amely továbbadható más sejteknek is – írja a MedicalXpress.

A keramidok néven ismert jelek rövid távon védelmet nyújthatnak, mivel egy olyan mechanizmus részét képezik, amelynek célja a sejtben lévő stressz csökkentése. Az anyagcsere-betegségekben azonban a jelek elpusztíthatják a sejteket, súlyosabbá tehetik a tüneteket és magát a betegséget.

Új terápiás utakat találhatunk a felfedezés által

Az már régóta ismert, hogy a vér megnövekedett zsírtartalma károsítja a szöveteket és a szerveket, hozzájárulva a szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek, köztük a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához.

Az állapotot okozhatja az elhízás,

amelynek aránya 1975 óta világszerte csaknem megháromszorozódott. 2016-ban már több mint 650 millió 18 éves és annál idősebb felnőtt volt elhízott.

"Bár ez a kutatás még korai stádiumban van, felfedezésünk új terápiák vagy terápiás megközelítések alapját képezheti a szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség kialakulásának megelőzésére az elhízás során megemelkedett vérzsírokkal küzdő embereknél" – mondta el a kutatás vezetője, Lee Roberts, a Leedsi Egyetem Orvosi Karának molekuláris fiziológia és anyagcsere professzora elmondta.

Megérthetjük az elhízást

A kutatócsapat az anyagcsere-betegségben szenvedő embereknél megfigyelt vérzsírszintet úgy reprodukálta, hogy a vázizomsejteket egy palmitát nevű zsírsavnak tette ki. A sejtek ennek hatására elkezdték továbbítani a keramid-jelet.

Amikor ezeket a sejteket olyan sejtekkel keverték, amelyek korábban nem voltak kitéve zsíroknak, a kutatók azt találták, hogy kommunikáltak egymással.

A kísérletet anyagcsere-betegségben szenvedő önkénteseken is megismételték és hasonló eredményeket kaptak, melyek teljesen új szemszögből vizsgálják, hogyan reagálnak a sejtek a stresszre, ami fontos következményekkel jár bizonyos anyagcsere-betegségek, köztük az elhízás megértésére.

Új perspektívák nyílhatnak

"Ez a kutatás újszerű perspektívát nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul ki a stressz az elhízott egyének sejtjeiben, és új utakat kínál, amelyeket figyelembe vehetünk, amikor az anyagcsere-betegségek új kezeléseinek kifejlesztésére törekszünk. Mivel az elhízás egyre növekvő járvány, a hozzá kapcsolódó krónikus betegségek, például a kettes típusú cukorbetegség terhe új kezeléseket tesz szükségessé. Reméljük, hogy az itteni kutatási eredményeink új utat nyitnak a kutatás számára, hogy segítsenek kezelni ezt a növekvő problémát" – mondta el a kutatás vezetője, Lee Roberts, a Leedsi Egyetem Orvosi Karának molekuláris fiziológia és anyagcsere professzora.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”
Országgyűlés

Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”

Magyar Péter miniszterelnök beszédével kezdte meg a kétnapos ülést az Országgyűlés. A kormányfő elmodnta: „az Orbán-kormány öröksége drámai, megalázott, traumatizált rendszer, amelyben a gyermekek félnek, a szakemberek kimerültek, a rendszer túlzsúfolt”. A szociális és családügyi miniszter több gyermekvédelmi vezetőt is menesztett ma, akik asszisztáltak mindehhez – közölte.

Mik meg nem történnek! Politikai okokból veszítettük el a vb-döntőt?

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1938-ba ugrunk vissza, s felvetjük azt a máig tisztázatlan kérdést, hogy dr. Dietz Károly szövetségi kapitány valóban a rivális olaszok kedvéért gyengítette-e meg a döntőre a magyar csapatot. Az olaszok végül 4–2-re győztek.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×