8 °C
A világjárvány kezdete óta tudjuk, hogy a Covid-fertőzés kialakította gyulladás légzési nehézségeket és egyéb szervi károsodásokat okoz, a Nature cikke szerint a kutatók azonban nehezen tudták meghatározni, mi váltja ki a gyulladást.
A legújabb tanulmányok kétféle fehérvérsejttípust - a tüdőben lévő makrofágokat és a vérben lévő monocitákat - említik mint az állapot lehetséges kiváltóit. Emellett azt is bizonyítják, hogy a vírus képes megfertőzni az immunsejteket és szaporodik is azokban.
A monociták nagy részét sújtja sejthalál
Az egyik tanulmányt a Nature mutatta be: ebben Judy Lieberman, a massachusettsi Bostoni Gyermekkórház immunológusa és kollégái koronavírusban szenvedő emberek vérmintáit vizsgálták. Azt találták, hogy a monociták (a szervezetben a betolakodókat kereső, azokra hamar reagáló immunsejtek) mintegy 6 százaléka a gyulladással összefüggő, piroptózisnak nevezett sejthaláltípuson ment keresztül.
A kutatók szerint szokatlan, hogy ennyi sejt haldoklik, mivel a szervezet általában gyorsan megszabadul az elhalt sejtektől.
Amikor a kutatók megvizsgálták az érintett sejteket, azt találták, hogy azok SARS-CoV-2 vírussal fertőzöttek. A vírus valószínűleg aktiválta az inflammaszómákat, azokat a nagy molekulákat, amelyek gyulladásos válaszok sorozatát indítják el, ami a sejtek elhalásával végződik.
A makrofág-sejtek is megfertőződhetnek
A kutatók egy másik típusú immunsejtet, a makrofágokat is megvizsgálták koronavírusban elhunyt emberek tüdejében. Mivel a makrofágok összegyűjtik a sejtszemetet, beleértve a vírustörmeléket is, eddig nehéz volt kimutatni, hogy a makrofágok megfertőződtek-e koronavírussal, vagy csak felszívták ezt a törmeléket. A kutatócsoport most megállapította, hogy a makrofágok körülbelül negyedénél aktiválódott az inflammaszóma, és ezek egy töredéke valóban megfertőződött a vírussal. Más fertőzött tüdősejtek, mint például a hámsejtek, nem mutattak hasonló választ.
A bioRxiv oldalon közzétett, szakértői értékelésre váró másik tanulmányban Esen Sefik, a New Haven-i Yale Egyetem Orvosi Karának immunológusa és kollégái állapították meg, hogy
a vírus képes megfertőzni a tüdősejtek makrofágjait
és szaporodni is tud azokban. A makrofágok a Lieberman által leírt gyulladásos választ mutatták, és végül elpusztultak.
A kutatócsoport egerekkel is végzett kísérleteket: ezek során megállapította, hogy az egereknél használt, az inflammaszómákat blokkoló gyógyszerek adása megakadályozta a súlyos légzési nehézségeket. A gyógyszerek gyakorlatilag megmentették az egereket Sefik szerint.
Ez arra utal, hogy a fertőzött makrofágok szerepet játszanak a súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedő embereknél megfigyelt tüdőgyulladásban.
Megfejtették a bejutás titkát is
Mindkét csapat ki tudta mutatni azt is, hogy a SARS-CoV-2 hogyan tud bejutni az immunsejtekbe. A kutatókat ez eddig azért foglalkoztatta, mert a sejtek nem hordoznak sok ACE2-receptort, amely a vírus fő belépési pontja.
Emberi és egérsejtekkel végzett kísérleteik során Sefik és Flavell megállapította, hogy a SARS-CoV-2 a korlátozott számú ACE2-receptoron keresztül is be tud jutni a tüdő makrofágjaiba, de
ezen túl még egy másik felszíni fehérjén, az FCY-receptoron keresztül is utat talált antitestek segítségével.
Amikor a vírus az FCY-receptorhoz kötött antitestekkel találkozott, ahelyett, hogy a vírus működésképtelenné vált volna, bekerült a sejtbe. Lieberman szerint a vírus így jut be a monocitákba is, amelyek nem rendelkeznek ACE2-receptorokkal.
Csak az FCY receptorral rendelkező monociták fertőződhettek meg.
Nem minden antitest segíti elő ugyanakkor a vírus bejutását. A kutatócsoport megállapította, hogy a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett
mRNS-vakcinát kapó emberek által termelt antitestek nem tették lehetővé a monociták számára a vírus felvételét.
