Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.91
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Nyitókép: YouTube/Magyar Péter Hivatalos

Kulcsár Krisztián és Ruszin-Szendi Romulusz is ott volt a Tisza Párt kongresszusán

A Tisza Párt február 15-én tartja első kongresszusát "Vissza Európába" címmel a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Az esemény célja a párt tevékenységének bemutatása és a jövőbeli tervek ismertetése, valamint a párt egyes támogatóinak bemutatása. A rendezvényen kerekasztal-beszélgetések és plenáris előadások zajlottak, melyeken a párt európai parlamenti képviselői, szakértői és más személyiségei vettek részt.

Felszólalt a rendezvényen a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke. Kulcsár Krisztián szerint a politika rátelepedett a sportra és elfoglalta azokat a döntéshozói pozíciókat, amelyeket máshol civilek töltenek be. Kritizálta a stadionépítéseket, szerinte az egyre szaporodó sportlétesítmények drágák és kihasználatlanok. Arról beszélt, hogy több forrást kellene fordítani a szabadidős sportprogramokra.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, akiről pénteken szellőztették meg, hogy a Tisza Párt védelempolitikai tanácsadója lehet, a kongresszuson a hadsereg problémáit sorolta, de vázolt lehetséges megoldásokat is. Úgy vélte, hogy a katonák nem úgy érzik a kormányzat részéről azt a filozófiát, aminek jellemzőnek kellene lennie, hogy "senkit nem hagyunk hátra". A hadseregben szerinte félelem alapú vezetés alakult ki. "Amikor a katonát egyik napról a másikra kirúghatják, akkor annak az az üzenete, hogy kuss" – mondta. Magyarországot meglátása szerint az ukrajnai háború nem fenyegeti, de az illegális migráció jelentette déli fenyegetéssel mindenképp foglalkozni kell.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 05:32
×
×
×
×