Infostart.hu
eur:
355.78
usd:
308.22
bux:
133884.68
2026. június 8. hétfő Medárd
Massive Iceberg floating in the Southern Ocean in Antarctica with snow covered mountains in the background
Nyitókép: Ray Hems/Getty Images

Összeroppant egy Róma nagyságú jégself az Antarktiszon – videó

Műholdfelvételek szerint a Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian pénteken.

A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget a kontinens felett.

A jégselfek a jégtakarók óceán feletti nyúlványai, amelyek fontos szerepet játszanak a szárazföldi jég visszatartásában. Nélkülük a szárazföldi jég gyorsabban áramlik az óceánba, ami a tengerszint emelkedéséhez vezet.

Az Antarktiszon legutóbb 2000-es évek elején a Larsen B jégself leszakadása volt ilyen horderejű esemény, annak ellenére, hogy a Conger a Larsen B-hez képest viszonylagosan kicsi. Catherine Colello Walker, a NASA tudósa szerint miközben a Conger eltűnésének nem lesz igazán nagy hatása, azt azonban jól jelzi, hogy mire számíthatunk.

A Conger jégself a 2000-es évek közepe óta egészen 2020 elejéig fokozatosan zsugorodott - idézte fel Walker. Idén március 4-re úgy tűnt, hogy a jégtakaró a januárban mért 1200 négyzetkilométeres felszíni kiterjedésének több mint felét elvesztette.

Peter Neff, a Minnesotai Egyetem glaciológusa meglepőnek nevezte, hogy a kontinens keleti részén történt ilyen jelenség. Mint mondta: az Antarktisz keleti részére még mindig úgy gondolunk, mint szilárd, magas, hideg, mozdíthatatlan jégtömbre, miközben a jelek arra utalnak, hogy az ottani jég szintén gyors ütemben olvad.

A Copernicus Sentinel-1 műholdfelvételei azt mutatják, hogy a jégself összeroppanása március 5. és 7. között kezdődött.

Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserről és a Glenzer-jégselfről is törtek le kisebb jégdarabok. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani.

Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.

Címlapról ajánljuk
Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
Megvan, honnan jöhet az első százmilliárdos spórolás a Tisza-kormánynak

Megvan, honnan jöhet az első százmilliárdos spórolás a Tisza-kormánynak

Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében Magyarország kamatkiadásairól volt szó, amely a GDP 3,8%-át emésztette fel 2025-ben, és ezzel Európa harmadik legmagasabb értékét adta. Hogy milyen ágakon és mennyivel csökkenthető ez az arány, arról Beke Károllyal, a Portfolio Makro rovatának elemzőjével beszélgettünk. A műsor második részében a hazai lakáspiacon elmúlt évben lezajlott drámai átalakulásról volt szó. A témában Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor vezérigazgatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×