A sotrovimabbal kezelt betegek megfigyelése nélkül a szer használata közben kialakuló, gyógyszerrezisztens mutáció közösségi terjedése is megkezdődhet ausztrál virológusok szerint. A megállapításra azt követően jutottak, hogy elemezték azokat az eredményeket, amelyet a tavalyi delta járvány során sotrovimabbal kezelt sydney-i betegek vizsgálatai kapcsán kaptak – írja a The Guardian.
A sotrovimab egy antitestkezelés, amely számos országban elérhető olyan veszélyeztetettek részére, akiket megfertőződés esetén súlyos betegség kialakulása és a halálozás veszélye fenyeget. A sotrovimabot a pozitív teszteredményt követő öt napon át infúzió formájában kell beadni, egyike azon kevés humán fejlesztésű monoklonális antitesteknek, amelyek képesek az omikronra hatni.
Fertőzők maradtak a betegek
A tanulmány vezető szerzője, Rebecca Rockett elmondta, hogy a betegek közül négynél a kezelés után 6-13 nappal alakult ki rezisztencia alakult ki. A betegektől a sotrovimab-kezelés előtt és után levett mintákban elemzett vírus teljes genomszekvenciája olyan mutációkat fedezett fel néhányuk esetében, amelyek gyakorlatilag inaktívvá tették a gyógyszert, mondta Rockett.
"Nem vagyunk biztosak abban, hogy a sotrovimab segít-e semlegesíteni a vírust a fertőzés korai szakaszában, még mielőtt a rezisztencia kialakulna.
Gyakran adnak gyógyszereket a koronavírusban megbetegedetteknek mindenféle nyomon követés nélkül.
Tisztában vagyunk vele, hogy nem lehet minden beteget PCR-vizsgálattal vagy genomikai megfigyeléssel követni, de szeretnénk elérni, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés ellenére súlyos betegség alakul ki, genomikai módszerekkel vizsgáljuk meg, hogy nem alakultak-e ki bennük rezisztens mutációk" – mondta.
Továbbadhatják a vírust
A megfigyelés azért volt fontos, mert miután a betegekben mutáció alakult ki, Rockett és csapata mintát tudott venni tőlük és a vírust laborban tudták tenyészteni is, ami azt jelenti, hogy
a betegek fertőzők voltak.
így fennállt a mutálódott vírus másoknak való továbbadásának veszélye.
"Nem szeretnénk, hogy a rezisztens vírus elterjedjen a közösségben, mert ez azt jelentené, hogy sok más ember sem tudja használni ezt a gyógyszert" – mondta el a kutató.
Rockett szerint bölcs dolog lenne, ha azok, akiknél rezisztencia alakult ki, hosszabb ideig izolálnák magukat, amíg a vírus ki nem tisztul szervezetükből, és erőfeszítéseket tennének, hogy elkülönüljenek a velük egy háztartásban élőktől. A vírus a sotrovimab-kezelést követően 24 napig maradt meg az érintett betegekben.