eur:
397.22
usd:
356.59
bux:
0
2024. október 1. kedd Malvin
Budapest, 2011. február 28.Neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeum március 1-jén nyíló új, a Sokszínű ÉLET - Felfedező úton Magyarország tájain című állandó kiállításán, 2011. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Manek Attila

Felfedezés a Homo sapiensről, amely átírja a történelemkönyveket

Nyugat-Európában már 54 ezer éve élt Homo sapiens friss leletek tanúsága szerint: a Rhone völgyében bukkantak ezekre.

Gyermekfogra és kőszerszámra találtak egy francia barlangban, melyek azt bizonyítják, a Homo sapiens már jóval korábban jelen lehetett Európában, mint amit eddig hittünk. Ludovic Slimak a Toulouse-i Egyetemen vezetett kutatócsoportját lenyűgözte, hogy korai modern emberi település nyomára bukkantak.

"Most már be tudjuk bizonyítani, hogy a Homo sapiens 12 ezer évvel korábban érkezett, mint eddig gondoltuk, majd ezt a populációt ezt követően más Neander-völgyi populációk váltották fel. Ez pedig szó szerint átírja az összes történelemkönyvünket" – fogalmazott Slimak a BBC-nek nyilatkozva.

Nem egyik napról a másikra győzött a modern ember

A Neander-völgyiek 400 ezer éve jelentek meg Európában, és eddig úgy hittük, 40 ezer éve a Homo sapiens érkezése után nem sokkal halt ki a faj. Slimakék felfedezése ugyanakkor arra mutat rá, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember akár 10 ezer éven át is élhetett egymás mellett.

Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint ez megkérdőjelezi a jelenlegi nézetet, amely szerint az emberi faj gyorsan legyőzte a Neander-völgyieket.

"Nem egyik napról a másikra történt a modern emberek térhódítása. Néha a Neander-völgyiek, néha a modern emberek voltak előnyben, tehát finomabb volt a kiegyenlítődés"

– mondta.

A régészek a helyszínen több rétegből származó fosszilis bizonyítékokat találtak: az alsóbbakban a régebbieket, köztük, a legalsó rétegekben a Neander-völgyiek maradványait, akik körülbelül 20 ezer évig lakták a területet. Az 54 ezer évvel ezelőtti rétegben emberi gyermekfogra, valamint néhány kőszerszámra bukkantak, amelyet nem a Neander-völgyiekhez köthető módon készítettek.

Váltogatták egymást

A bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a korai embercsoport viszonylag rövid ideig, talán körülbelül 2000 évig élt a helyszínen, ezt követően a hely nem volt lakott. A Neander-völgyiek ezután visszatértek, és további több ezer éven éltek itt, amíg a modern emberek körülbelül 44 ezer évvel ezelőtt vissza nem tértek.

Stringer arra hívja fel a figyelmet, hogy a területen váltotta egymást a korai ember és a Neander-völgyi.

''A modern emberek rövid időre megjelennek, aztán van egy időszak, amelyben talán az éghajlat végzett velük, majd a Neander-völgyiek újra visszatérnek'' – mondta.

Egy másik kulcsfontosságú eredmény volt az, hogy a gyermekfoggal azonos rétegben talált kőszerszámokat a modern emberekkel hozták összefüggésbe. Néhány más lelőhelyen – a Rhone-völgyben és Libanonban is – találtak már hasonló módon készült eszközöket, de a tudósok eddig nem voltak biztosak abban, hogy melyik emberfaj készítette őket.

A kutatók egy része szerint

a kisebb eszközök némelyike nyílhegy lehet.

Ha ez beigazolódik, akkor ez komoly felfedezés, hisz eszerint a modern emberek egy korai csoportja fejlett íjat és nyílvesszőt használta, amelyekkel a csoport legyőzhette a Neander-völgyieket 54 ezer évvel ezelőtt. Ha ez így is volt, akkor is csak átmeneti volt győzelmük, mert a Neander-völgyiek visszajöttek.

Ezért győzött mégis a homo sapiens

A kutatók előtt nyitott kérdés az, hogy ha a Homo sapiens nem tudta azonnal legyőzni a Neander-völgyit, akkor mi vezethetett végül ahhoz, hogy mégis kiszorítsa. A tudósok számos ötletet felvetettek már: a művészet, a nyelv és esetleg a jobb agy képességét. Stringer professzor szerint az volt az ok, hogy szervezettebbek voltunk.

"Jobban hálózatosodtunk, nagyobbak voltak a társadalmi csoportjaink, jobban tároltuk a tudásunkat, és erre a tudásra építettünk"

– mondta.

A Neander-völgyiekkel való hosszan tartó együttélés gondolata Stringer professzor szerint illeszkedik a 2010-ben tett felfedezéshez, miszerint a modern emberekben kis mennyiségű Neander-völgyi DNS található, ami arra utal, hogy a két faj keveredett egymással.

"Nem tudjuk, hogy ez békés partnercsere volt-e. Lehet, hogy elraboltak egy-egy nőstényt a másik csoportból. Lehetett szó elhagyott vagy elvesztett Neander-völgyi csecsemők örökbefogadásáról is. Még nem ismerjük a teljes történetet. De több adattal és több DNS-sel, több felfedezéssel közelebb kerülünk az igazsághoz, hogy mi is történt valójában a Neander-völgyi korszak végén" – mondta.

Címlapról ajánljuk

Kerékpáros-vb-t rendezne Magyarország – így reagált a nemzetközi szövetség

A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke a múlt heti, zürichi éves kongresszuson jelezte a nemzetközi szövetségnek, hogy hazánk országúti világbajnokságot rendezne, sőt más szakágak világversenyeinek idehozatala is szóba jöhet. Az egyre sikeresebb Tour de Hongrie révén az infrastruktúra adott, Schneller Domonkos az InfoRádióban elmondta, hogy milyen egyéb feltételeknek kellene még teljesülniük ahhoz, hogy az álom valósággá váljon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.01. kedd, 18:00
Csató Gábor
az Országos Mentőszolgálat főigazgatója
Támadásba lendült Izrael - Hogyan reagálnak a tőzsdék?

Támadásba lendült Izrael - Hogyan reagálnak a tőzsdék?

Tegnap este Izrael elkezdte támadni Libanon határmenti területeit, a piacokon egyelőre azonban mérsékelt reakciókat hozott az esemény. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a befektetők a menekülőeszköznek számító arany felé kezdtek el fordulni. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában ma reggel felemás hangulatban telik a kereskedés, míg Európában a tegnapi esés követően kisebb felpattanás, Amerikában pedig kisebb esés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×