Infostart.hu
eur:
372.65
usd:
339.33
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay

Bajt okozhat a légkör veszélyesen növekvő metántartalma

Az iparosodás előtti szint háromszorosára emelkedett a metánrészecskék koncentrációja a légkörben: az 1900 ppm-es érték a kutatók szerint arra utal, hogy alulbecsüljük a metán jelentőségét.

Az ezredforduló környékén úgy tűnhetett, sikerül megfékezni a légkörbe kerülő metán mennyiségét: akkor átmenetileg lelassult a kibocsátás növekedésének mértéke, de 2007 óta gyors és érthetetlennek tűnő emelkedés következett be. A kutatók a Nature cikke szerint attól félnek, ez már a globális felmelegedés hatása.

"A metánszint veszélyesen gyorsan növekszik" – mondja Euan Nisbet, a londoni Royal Holloway Egyetem Föld-tudósa. Szerinte a kibocsátás, amely a jelek szerint az elmúlt néhány évben felgyorsult, komoly veszélyt jelent a világ azon célkitűzésére, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 1,5-2 fokra korlátozza.

Kutatják az okot

A misztikus kibocsátásmegugrás már egy évtizede ad munkát a kutatóknak: műholdas mérések, repülőgépről végzett megfigyelések és különböző modellezések útján igyekeznek megérteni, mi történik. A lehetséges magyarázatok között felmerül a kőolaj és a földgáz bővülő kitermelése, a hulladéklerakókból származó növekvő kibocsátás, növekvő állatállomány és a vizes élőhelyeken élő baktériumok növekvő aktivitása is szerepel.

"A metánfolyamatok okai valóban meglehetősen rejtélyesnek bizonyultak" – mondja Alex Turner, a seattle-i Washingtoni Egyetem légkörkémikusa. Turner szerint egyértelmű okot nem sikerült még találni a jelenségre.

Az egyik lehetséges magyarázat a metánmolekulák izotópos jellegéből fakad. A metánmolekulák néha tartalmazzák a szén-13 izotópot, amely a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése során is felszabadul. A bakteriális folyamatok során termelődő metán ebből a fajta szénizotópból kevesebbet tartalmaz. 2007, a nagy kibocsátásugrás óta csökken a szén-13 izotópot tartalmazó metán mennyisége a légkörben, ami egyes kutatók szerint arra utal, hogy az elmúlt 15 évben bekövetkezett növekedés nagy része inkább bakteriális forrásoknak, mint a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének köszönhető.

"Ez erőteljes jel" – mondja Hszin Lan légkörkutató. Kutatócsoportjának adatai szerint a 2007 óta bekövetkezett kibocsátásnövekedés mintegy 85 százalékáért a mikrobák felelősek, a fennmaradó részért pedig a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése.

Tudnunk kell, mi ered emberi tevékenységből

Ha elfogadjuk a teóriát, a következő, nagy kihívást jelentő lépés az, hogy megpróbáljuk meghatározni a különböző rendszerekből, például a természetes vizes élőhelyekből, illetve az állattartásból és a hulladéklerakókból származó mikrobák relatív hozzájárulását. Ez segíthet annak meghatározásában, hogy maga a felmelegedés járul-e a hozzá a drasztikus növekedéshez olyan mechanizmusok révén, mint a trópusi vizes élőhelyek termelékenységének növelése. A válaszadás érdekében Lan és csapata légköri modelleket futtat, hogy a metánt a forrásáig visszavezesse.

A kérdés nagyon fontos:

ha kiderül, hogy a felmelegedés tovább gerjeszti magát a felmelegedést, bajban vagyunk.

Az izotópos trendek legújabb elemzése alapján Lan csapata úgy becsüli, hogy az antropogén források, például az állattartás, a mezőgazdasági hulladék, a hulladéklerakók és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése a 2007 és 2016 közötti időszakban a teljes metánkibocsátás mintegy 62 százalékáért felelős. Ez azt jelenti, hogy sok mindent lehet tenni a kibocsátás csökkentése érdekében. Az olaj- és gázipari létesítmények például a metánszivárgás csökkentésével tehetnek sokat az ügyért.

Most már tenni kell

A Glasgowban megrendezett COP26 konferencián több mint 100 ország írta alá a globális metánkibocsátási kötelezettségvállalást, amely szerint 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a kibocsátást a 2020-as szinthez képest. Riley Duren, a metánkibocsátások forrásait ellenőrző Carbon Mapper szervezet vezetője szerint most a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, kiemelten a déli, alacsony és közepes jövedelmű országaiban.

"A metánkibocsátás kezelése valószínűleg a legjobb lehetőség arra, hogy időt nyerjünk, mielőtt megoldjuk a világ szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése jelentette, sokkal nagyobb kihívást" – mondja.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Jensen Huang, az Nvidia alapítója és hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója lemondott, így a vállalat igazgatóságára nehéz döntések várnak. Dambisa Moyo közgazdász, aki tizenöt éve ül nagy globális vállalatok igazgatóságaiban, öt alapelvet javasol a válság kezelésére. Az igazgatóságnak ragaszkodnia kell a megbízatásához, és a részvényárfolyam mellett minden érintett szempontját mérlegelnie kell. A rövid távú nyomás helyett a vállalat hosszú távú működésére kell összpontosítania. Moyo szerint a legfontosabb a stabilitás, ezért óv a nyilvánosan bejelentett döntések hirtelen visszavonásától, mert az a hitelesség elvesztéséhez vezethet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×