2009 óta gyorsabb a növények terjedésének mértéke, mint amilyen az azt megelőző 50 év során volt, állapították meg a Dél-Orkney-szigeteken található Signy-szigeten dolgozó kutatók. A tendencia egyebesik a hőmérséklet emelkedésével és a fókák egyedszámának csökkenésével – írja a The Guardian.

Az antarktiszi szőrfű (Deschampsia antarctica) és az antarktiszi gyöngyvirág (Colobanthus quitensis) terjedését 1960 óta tanulmányozzák a tudósok a szigeten. A kutatás megállapította, hogy a szőrfű 2009 és 2018 között ötször gyorsabban terjedt, mint 1960 és 2009 között. A gyöngyvirág esetében a növekedés csaknem tízszeres volt.

Gyorsan reagálnak a felmelegedésre

Az elmúlt évtizedben a felmelegedés évi 0,2 fokról 0,27 fokra növekedett, és már ennek az apró változásnak drámai a hatása.

"Az antarktiszi szárazföldi ökoszisztémák gyorsan reagálnak ezekre az éghajlati tényezőkre. Számítottam ezeknek a növényeknek a terjeszkedésére, de nem ilyen mértékben. Bizonyítékot kaptunk arra, hogy az Antarktiszon jelentős változás zajlik" – mondta Nicoletta Cannone professzor, az olaszországi Comóban található Insubria Egyetem vezető kutatója.

A tanulmány szerzői úgy vélik, főként a melegedő nyári levegő a felelős a változásokért, a fókák egyedszámának csökkenése másodlagos ok. Az nem tiszta, miért fordul elő kevesebb fóka a térségben: valószínűleg a táplálék elérhetőségének és a tengeri viszonyoknak a változásával függ össze. Az elemzés szerint a fókák számának csökkenése 2009 előtt volt fő tényező a növények terjedésében, 2009-2018 között azonban már a hőmérsékleti változások a felelősek.

Folytatódni fog a tendencia

Ezek a tendenciák várhatóan folytatódnak: az elkövetkező évtizedekben egyre több jégmentes terület jön létre. A tudósok szerint a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra.

"Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeli felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani ezekben a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban" – írták a kutatók a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányban.

A növények terjedése megváltoztatja a talaj savasságát, ezáltal a talajban élő baktériumok és gombák, valamint a szerves anyagok lebomlásának módját is. A talaj kémiájában bekövetkező változások, valamint a permafroszt területének csökkenése változások cunamiját fogja okozni, ami a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére hatással lesz Cannone szerint.

Jöhetnek az invazív fajok

Ezek a növények alkalmazkodtak a nagyon rövid tenyészidőszakhoz, képesek fotoszintetizálni havas körülmények között, 0 Celsius-fok alatti levegőhőmérsékleten is. Gyorsan és zord éghajlati körülmények között is képesek szaporodni, de ennek ellenére sem tudnak versenyezni más, nem őshonos növényekkel. A felmelegedés pedig miközben elszigetelten előnyös néhány őshonos faj számára, nagy mértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát. Ezek kiszoríthatják az őshonos fajokat és visszafordíthatatlan vadkárokat okozhatnak.

A pliocén közepén az Antarktiszon olyan felmelegedés zajlott, amely lehetővé tette a fajok spontán vándorlását Dél-Amerikából az Antarktiszra és fordítva.

A jelenlegi felmelegedés már most is kiválthatta a mohák, zuzmók, érrendszeri növények és gerinctelenek vándorlását,

amit az emberi tevékenység – a növekvő mértékű turizmus – is elősegített az Antarktiszon, figyelmeztetnek a tudósok.

"A tanulmány azt mutatja, hogy az Antarktisz felmelegedésével az elkövetkező évtizedekben e növényfajok populációinak további növekedése várható, ami a régió kizöldüléséhez vezet, de az idegen növényfajok megtelepedésével az ökoszisztémákra nézve fokozott kockázatok is fennállhatnak" – mondta Kevin Newsham, a British Antarctic Survey szárazföldi ökológusa.