eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: bial.com/TOZE Canaveira

Két magyar az elmúlt 10 év legfontosabb felfedezésének díjazottjai között

Először adta hírül az LNP-mRNS vakcina jelentőségét az a 2017-ben megjelent Nature-cikk, mely elnyerte a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetést. A 2022. február 18-i díjátadón 300 000 euróval is jutalmazott közlemény népes szerzőgárdájába tartozik az első helyen szereplő Pardi Norbert, valamint Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem laboratóriumaiban több éven át együtt dolgozó, a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus.

A lipid nanopartikulába csomagolt, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-en alapuló első vakcina „kiértékelése” több intézmény kutatóinak az együttműködése alapján jött létre. Az ennek az mRNS-alapú oltóanyagnak a hatásosságát bizonyító közleményt, 37 kutató művét a Nature 2017. február 2-án tette közzé.

Az orvosbiológia területén publikált, az elmúlt 10 évben megjelent, nagy fontosságú, kiemelkedő színvonalú tudományos cikkek szerzőit díjazza a BIAL, a Portugáliában alapított, multinacionális gyógyszeripari vállalat – olvasható az SZTE sajtóközleményében. Az innovatív „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetés a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő tudósoknak a csoportját jutalmazta. Közülük Drew Weissman professzor és egyik fiatal munkatársa, Michael J. Hogan vette át a különleges publikációt elismerő kitüntetést a 2022. február 18-i ceremónián. A Lisszaboni Egyetem Rektori Hivatalában tartott díjátadón részt vett Marcelo de Sousa köztársasági elnök is.

Az unikális, ráadásul 300 000 euróval (közel 107 millió forinttal) együtt járó díjat az első LNP-mRNS vakcina kifejlesztését és tesztelését leíró publikáció szerzőgárdája nyerte. A Nature-cikket jegyző 37 szerző közé tartozik a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus:

a közlemény szerzőlistáján első helyen szereplő Pardi Norbert és az őt a Pennsylvániai Egyetem kutatói világába bevezető Karikó Katalin.

Ez a magyarázata annak, hogy a „BIAL Award in Biomedicine 2021” díj nyerteseinek a kihirdetését követően bemutatták azt a filmet, amelyen az mRNS-technológia fejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissman mesél az 1997-ben indult közös munka főbb állomásairól. A laborbeli munka előrehaladását is kifejezik az egymáshoz kapcsolódó publikációk.

Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin elmondta: az mRNS-kutatásban mérföldkőnek számító 2005-ös és 2008-as publikációikra támaszkodik a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetéssel jutalmazott 2017-es Nature-cikk. Ennek a „Zika vírus elleni védelem egyetlen alacsony dózisú nukleozid-módosított mRNS-oltással” című közleménynek az első szerzője Pardi Norbert. Ez az elsőség kifejezi, hogy a fiatal kutatónak oroszlánrésze volt abban a fejlesztő munkában, amelyet a cikk utolsó szerzője, Drew Weissman irányításával végzett.

A díjazott cikk szerint „a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-LNP oltás gyors és tartós védőimmunitást vált ki. Ezért új és ígéretes vakcinajelöltet jelent” a Zika-vírus (ZIKV) „elleni globális küzdelemben”.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×