Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban, amelyek azonban a jövőre nézve is fontosak lehetnek. A 19. század végén Oroszország területén, Buharában különös járvány pusztított. Emberek ezrei lettek betegek, sőt haltak bele a fertőzésbe, iskolákat kellett bezárni, mert a tanárok és a gyerekek is nagy számban fertőződtek meg. A fertőzések gyorsan terjedtek, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. A járványt akkoriban orosznáthának nevezték, a későbbi hírhedt spanyolnáthához hasonlóan – idézte fel Vajó Zoltán allergológus és klinikai immunológus szakorvos az Indexen.

Van azonban a járványnak egy különleges vonása, ami az utóbbinál nem volt jelen. A betegek egy része szokatlan tünetekről számolt be: elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, akik pedig meggyógyultak, még hetek, sőt hónapok múlva is nagyfokú elesettségről és gyengeségről számoltak be.

A legújabb elképzelések szerint a mostani koronavírus-világjárvány elődjéről lehetett szó. Az akkor súlyos, sőt sok halálos esetet okozó vírus azonban

néhány évvel később egyszerű náthává szelídült.

A jelennel való párhuzam tehát egyértelmű a szakember szerint: az elmúlt két évben és még jelenleg is sok súlyos és halálos esetet okozó SARS-CoV-2 talán nemsokára szintén hétköznapi náthává szelídül. Tulajdonképpen ennek előjeleit most is látjuk, hiszen az omikron, illetve annak variánsai már jellemzően inkább felső légúti tüneteket okoznak a korábban megfigyelt súlyos kétoldali tüdőgyulladás és légzési elégtelenség helyett.

Bár jelenleg még nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az orosznáthát valóban egy korai koronavírus-variáns okozta volna, de erre utaló jelek bőven vannak. A mostani világjárványhoz hasonlóan ez is hullámokban jelentkezett, tehát időnként erősödött, időnként pedig majdnem teljesen eltűnt. A tudósok ezért jelenleg próbálnak valamilyen konkrét bizonyítékot szerezni arra, hogy már a 19. században is köztünk járt a koronavírus, sőt járványt is okozott. Az ötlet már 2005-ben, tehát a SARS megjelenése után is felmerült, és most, vagyis a SARS-CoV-2 által okozott pandémia idején újra előkerült.

Az elméletnek, miszerint az orosznáthát koronavírus okozta, támogatói és cáfolói is vannak. Utóbbiak szerint inkább egy korai influenza-világjárványról lehetett szó, tehát az orosznátha valóban inkább a spanyolnátha elődje lett volna. Amennyire az akkori nyilvántartásoknak hinni lehet, az orosznátha mégis inkább a koronavírushoz hasonló viselkedés mutatott, mivel az influenzával ellentétben elsősorban az idősebbeket veszélyeztette, míg a gyerekeket jóval kevésbé.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!