eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszél (k), mellette Apáthy István, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont mérnöke (b) és Baksa Attila szoftvermérnök, a leszállóegység egyik szoftverfejlesztője (j) a Rosetta űrszonda küldetéséről a németországi repülésirányító központban tartott sajtótájékoztató közvetítésén Budapesten, a TIT Uránia Csillagvizsgálóban 2014. augusztus 6-án. Ezen a napon több mint egy évtizedes vándorlás után elérte úti célját, a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst a Rosetta űrszonda.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Nagy alakját gyászolja a magyar űrkutatás

Hetvennyolc éves korában elhunyt Szegő Károly fizikus, a magyar űrkutatás kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) professzor emeritusa, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja – tudatta a kutatóközpont.

A közlemény szerint Szegő Károlyt január 22-én váratlanul érte a halál, a Wigner Fizikai Kutatóközpont saját halottjának tekinti.

Szegő Károly pályáját elméleti részecskefizikusként kezdte, csoportelméleti módszerek alkalmazásával foglalkozott. Érdeklődése az 1980-as évek elején fordult az űrfizika felé, különösen az üstökösök felszínét, a felszíni folyamatokat, a napszél és az üstökösök kölcsönhatását vizsgálta.

Társvezetője volt a Halley-üstökös megismerésére nemzetközi részvétellel indított szovjet VEGA űrmisszió (1986) irányító testületének.

E kutatás során az emberiség történetében először készítettek képet egy üstökös magjáról, meghatározták az üstökösmag méretét, forgását, modellezték az üstökös felszíni aktivitását.

Az 1980-87 közötti időszakban született tudományos közleményei közül négy bekerült a "Naprendszer kutatása" témakörben világszerte legmagasabb idézettséggel rendelkező hét publikáció közé. Eredményeit 1986-ban Állami Díjjal ismerték el.

A későbbiekben vendégkutató volt a NASA Pioneer-Venus Orbiter küldetésében, társkutatóként részt vett a Mars vizsgálatára 1988-ban indított Fobosz-2 misszió plazmafizikai kísérleteiben. Jelentős eredményeket ért el a Vénusz tanulmányozásában. Társkutatója volt a NASA által a Szaturnusz bolygó tanulmányozására indított Cassini misszió plazmafizikai kísérleteiben, majd az ESA Rosetta küldetésének plazmafizikai kísérletében. Az utóbbi években a Merkúr bolygóhoz küldött BepiColombo nevű ESA küldetés SERENA plazmakísérletében vett részt.

Szegő Károly az 1975-ben megalakult MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet első igazgatója volt egészen 2002-ig. 2002-2010 között az MTA Kutatóintézeti Főosztályának, majd Kutatásfejlesztési és Innovációs Főosztályának főosztályvezetőjeként szervezte és támogatta az akadémiai kutatóhálózat munkáját.

Nyitóképünkön Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszél (k), mellette Apáthy István, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont mérnöke (b) és Baksa Attila szoftvermérnök, a leszállóegység egyik szoftverfejlesztője (j) a Rosetta űrszonda küldetéséről a németországi repülésirányító központban tartott sajtótájékoztató közvetítésén Budapesten, a TIT Uránia Csillagvizsgálóban 2014. augusztus 6-án. Ezen a napon több mint egy évtizedes vándorlás után elérte úti célját, a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst a Rosetta űrszonda.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×