Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Prescription medication is strewn about, with pill bottles in the deep background.
Nyitókép: Darwin Brandis/Getty Images

Kisokos: így működnek a koronavírus-gyógyszerek

A Merck és a Pfizer tablettái a súlyos megbetegedések kialakulásának megelőzésére alkalmasak, eltérő hatékonysággal: a gyógyszerek ugyanakkor nem mindenkinél használhatók és hozzájutni sem egyszerű jelenleg.

A kétfajta gyógyszer hatékonysága eltérő, de nem is ugyanazon a működési elven alapul hatásmechanizmusuk: a Pfizer Paxlovidja úgynevezett proteáz-inhibitor, amely blokkolja egy olyan enzim termelődését, amelyre a koronavírusnak a szaporodáshoz van szüksége. A gyógyszerben egy ritonavir nevű antivirális szer is megtalálható, amelyet eddig a HIV kezelésében használtak.

A Merck szere ezzel ellentétben egy nukleozid analóg gyógyszer, amely a vírus szaporodását gátolja. Mutációkat illeszt be a vírusba, amelyek egy idő után olyan szinten teszik lehetetlenné működését, hogy megáll a szaporodás. A MedicalXpress cikke szerint a közös a két szerben a szedés: öt napon át kell bevenni őket, napi két alkalommal.

Mindkettő másnak lehet jó

A klinikai kísérletek a Pfizer szere esetében 88, míg a Merckénél 30 százalékos hatékonyságot mutattak a súlyos megbetegedés és a halálozás megelőzésére. Az utóbbit ugyanakkor szűkebb csoport kaphatja csak majd: a lehetséges mellékhatások miatt

várandósoknak nem ajánlják,

illetve az utolsó adag bevételét követően nőknek négy napig, míg férfiaknak három hónapig ajánlják, hogy védekezzenek a teherbeesés ellen.

A Paxlovid további előnye lehet, hogy 18 év alattiaknak is adható, ugyanakkor alkalmazása esetén a májenzimekre is gyakorolhat hatást, ezért a súlyos máj- vagy vesebetegeknek nem ajánlják szedését. Azon gyógyszerek sora, amelyek mellett nem szedhető, elég hosszú. Mindkét szer esetében egyedi mérlegelés kérdése, hogy ki kaphatja meg.

A szedés azonos

Mindkettőt a tünetek megjelenését követő öt napon belül kell elkezdeni szedni, tehát csak azok tudják majd használni őket, akik azonnal teszteltetnek, ha úgy érzik, fenyegeti őket a megbetegedés veszélye. A vírus szaporodása az első napokban zajlik: 10-11 nap elteltével már nincs mit megakadályozniuk a gyógyszereknek.

További szereken dolgoznak

A két gyógyszer mellett van még olyan eszköz, amely a jövőben reménysugarat jelenthet azoknak, akik elkapják a fertőzést: az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala nemrégiben megadta a sürgősségi felhasználási engedélyt az Evusheld nevű gyógyszernek is, amely monoklonális antitestek kombinációjaként védelmet nyújthat a mérsékelten vagy súlyosan legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek számára.

Az antitestkészítmény két injekcióban hat hónapos védelmet nyújthat azoknak az embereknek, akiknek immunrendszere valószínűleg nem reagálna a vakcinára. Emellett immunmodulátorokat is tanulmányoznak, melyek a kórházakban kezeltek túlélését segíthetik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×