Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Mihály
Nyitókép: Facebook/Varga Mihály

Kedden ülésezik először a monetáris tanács Varga Mihály vezetésével

Az elemzők úgy vélik, hiába változott meg a tanács összetétele, az infláció és a külső környezet nem teszi lehetővé, hogy a növekedésre koncentráljon a jegybank.

Teljesen kizárt, hogy újraindítja a kamatcsökkentéseket az MNB kedden - mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Világgazdaságnak. Az MNB monetáris tanácsa egy hónap múlva tart kamatdöntő ülést, és ez lesz első alkalom, hogy új összetételben határoz a testület a kamatkondíciókról, mióta Varga Mihály volt pénzügyminiszter lett a jegybankelnök. Emellett visszatért a tanácsba Máger Andrea is. Azonban, mint írják, az infláció a személyi változások ellenére továbbra is nehezíti a jegybankárok dolgát.

Az elemző szerint továbbra is a magas infláció az elsődleges probléma, illetve márciusban a hazai kötvényhozamok is jelentősen emelkedtek, a 10 éves közel 50 bázispontot. A februári infláció negatív meglepetést okozott, hiába várta a jegybank, hogy januárban tetőzhet a drágulás Magyarországon, ehhez képest az év első hónapjánál is magasabb, 5,6 százalékra szökött fel a pénzromlás üteme.

Ennél is nagyobb gond, hogy az árnyomás erősödését jelzi az is, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció, ami leginkább leírja az inflációs folyamatokat, tovább gyorsult, és már 6,2 százalékos

- írják. A vártnál rosszabb adatok lépéskényszerbe hozták a kormányt, március közepétől május végéig 30 alapvető élelmiszer árára vetett ki árrésstopot.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője sem hiszi, hogy az új jegybanki vezetés egyből bevezetne egy meglepő kamatcsökkentést. Ez meglepné a piacot és forintgyengülést kockáztatna, miközben egyértelműen kiújult az inflációs probléma. A közgazdász a lapnak azt mondta: "A kamatcsökkentés akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba, és ezt a piac is elhiszi. Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni". Szerinte a jegybank az infláció gyorsulását látva nem sieti majd el a kamatcsökkentést, ami erősebb szinten tartja a magyar valutát a januári árfolyamhoz képest.

Az MNB tavaly szeptember óta szünetelteti a kamatcsökkentéseket, azóta az alapkamat 6,5 százalékon áll, és valószínű, hogy még hónapokig így marad

- véli a közgazdász. Azt is hozzátette, hogy meglátása szerint a jegybank év vége előtt nem tud kamatot csökkenteni, de erre is csak akkor van érdemi esély, ha az Egyesült Államokban a Fed lazítást tud végrehajtani. 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamattal számol a szakértő.

Varga Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi infláció mellet a Fed kamatpályája is fontos szempont, valamint a dollár-forint kamatkülönbözet. A Fed szerdán frissítette a jegybankárok kamatvárakozásait jelző dotplot ábrát, melyen a medián továbbra is összesen 50 bázispontos csökkentést mutat, viszont több jegybankár is feljebb tolta a várakozásait, azaz kevesebb kamatvágásra számít, mint múlt decemberben.

Az elemző szerint ennek hátterében Donald Trump hektikus vámpolitikája és a lépések inflációs hatása áll. A piaci szereplők ennél kicsit nagyobb kamatvágásra számítanak, összesen 67 bázispontos csökkentés van árazva, tehát valószínűbbnek tartják a 3, egyenként 25 bázispontos vágást, mint a 2-t. Arra számít, hogy Magyarországon 2025-ben először csak a harmadik negyedévben lehet szó kamatcsökkentésről, szám szerint 50 bázispontos csökkentésre számít az MNB részéről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×