eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Blurred shot of group of professional surgeons at work in operating room. Emergency case, surgery, medical technology, health care cancer and disease treatment concept
Nyitókép: Getty Images

Első alkalommal mentettek életet génmódosított disznószívvel

A nyolcórás műtétet egy életveszélyes szívbetegségben szenvedő férfin hajtották végre.

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja. Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem" - mondta Bennett a műtét előtt.

Baltimore, 2022. január 11.
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a világon először génmódosított sertésszívet ültetnek be egy emberbe Baltimore-ban 2022. január 7-én. A páciens egy halálos szívbeteg amerikai férfi, David Bennett, aki az orvosainak 2022. január 10-i közlése szerint jól érezte magát három nappal a hétórás műtét után. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphatott, mivel egészségi állapota nagyon rossz volt.
MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a világon először génmódosított sertésszívet ültetnek be egy emberbe Baltimore-ban 2022. január 7-én. MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához"

- idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Baltimore, 2022. január 11.
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett, mielőtt az orvos által vezetett sebészcsoport a világon először ültetet be génmódosított sertésszívet egy emberbe, Bennett mellkasába Baltimore-ban 2022. január 7-én. A halálos szívbeteg Bennett az orvosainak 2022. január 10-i közlése szerint jól érezte magát három nappal a hétórás műtét után. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphatott, mivel egészségi állapota nagyon rossz volt.
MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett, mielőtt az orvos által vezetett sebészcsoport a világon először ültetet be génmódosított sertésszívet egy emberbe, Bennett mellkasába Baltimore-ban 2022. január 7-én. MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét.

A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála. Hétfőn már önállóan lélegzett,

bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×