-2 °C
Az elmaradás kis mértékű és nem tudni, hogy hosszú távon okoz-e majd bármilyen problémát, valamint attól függetlenül megtalálták a csecsemőknél, hogy az anyák átestek-e a koronavíruson, vagy sem, írja az NBC News.
A JAMA Pediatrics című folyóiratban közzétett tanulmányban 255 csecsemőt követtek nyomon a járvány akkori amerikai epicentrumában, New Yorkban. Szociális, kommunikációs és motoros készségeket is vizsgáltak sztenderd kérdéssorral, amelyben olyan tényekre voltak kíváncsiak, miszerint mikor fordultak át vagy mikor kezdtek el gügyögni.
Jobban kommunikálnak
A világjárvány kezdete előtt és után született csecsemők átlagos pontszámai között kis eltérések voltak, nem tapasztalták fejlődési elmaradások gyakoribb előfordulását. A kommunikációs készségek ugyanakkor magasabb szintet mutattak a pandémia alatt született babáknál.
Sean Deoni, a Brown Egyetem kutatója szerint meglepőek az eredmények: ő épp
a kommunikáció területén számított volna elmaradásra
a maszkviselés miatt. A kutatók szerint talán a terhesség ideje alatt átélt anyai stressz mutatkozhat meg ilyen módon. A tanulmányt vezető Dani Dumitriu, a Columbia Egyetem gyermekgyógyászat és pszichiátria adjunktusa, a Morgan Stanley Gyermekkórház újszülött kórházi orvosa szerint a jelenség valószínűleg több tényezőnek köszönhető. Hozzájárulhatott a bezártság mellett a világjárványhoz kapcsolódó több egyéb, a családokat érő stresszhatás, például a munkahelyek elvesztése vagy a bizonytalan lakhatás is.
Az is meghökkentő, hogy anya fertőzöttsége nem rontott a helyzeten
Eredményeiket nagyon meglepőnek nevezi főképp annak tükrében, hogy a koronavíruson átesett anyák gyermekeinek esetében nem találja szignifikánsan alacsonyabbnak a pontszámokat.
"Más vírusok kapcsán szerzett ismereteink alapján azt hittük, nagy különbséget jelent majd az, ha az anya átesett a víruson" – mondta.
Mollie Wood, az Észak-Karolinai Egyetem Gillings School of Global Public Health járványtani adjunktusa és a JAMA Pediatrics tanulmánya mellett megjelent szerkesztőségi cikk vezető szerzője figyelmeztetett, hogy
a terhes nőknek nem szabad ezeket az eredményeket úgy értelmezniük, hogy nem is kell állapotosként magukat beoltatniuk, vagy hogy nem kell maszkot viselniük.
Azt is aláhúzta, hogy kis mintán végezték a vizsgálatot.
Bár a koronavírusnak a magzatok fejlődésére gyakorolt esetleges hatásairól szóló tanulmányok még csak most születnek, sok bizonyíték van már arra, hogy a betegség más veszélyeket jelent a magzatokra nézve. A koronavírusban szenvedő terhes nők
- nagyobb valószínűséggel szülnek idő előtt, aminek komoly kockázatai vannak, és
- a vírus emeli a halva születés kockázatát is.
Behozható a hátrány
Hogy az eredményekből milyen következtetéseket vonhatunk le, az még kérdéses: a hat hónapos korban tapasztalt jelenségek még nem utalnak arra, hogy hosszabb távon milyen fejlődésre lehet számítani. Ettől függetlenül fontos, hogy sikerült ilyen fiatal korban felmérniük a pandémia hatását, mert így el lehet kezdeni azon gondolkozni, hogyan tehetünk az ellen.
Deoni, akinek 2021 augusztusában végzett kutatása szerint a világjárvány idején született gyermekeknél a bezártság miatt csökkent interakciók alacsonyabb kognitív képességekhez vezettek, azt mondta, hogy a tanulmány jelentősége hatalmas.
"Ha a dolgok így folytatódnak, lesz egy olyan gyermekcsoport, amely a bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba kerülve nagyobb szükségletekkel rendelkezhet, mint amihez hozzászoktunk"
– mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy a családok nem tehetetlenek: a csecsemők agya rugalmas, a legjobb pedig, amit egy szülő megtehet, az, hogy aktívan részt vesz gyermekei mindennapi életében. A meseolvasás nagyszerű módja annak, hogy kapcsolatot teremtsünk a gyermekekkel és segítsük a fejlődésüket.
"Ha a szülők nagyon interaktívak, beszélgetnek, játszanak, foglalkoznak gyerekeikkel, leülnek melléjük játszani, az mindig kifizetődik" – mondja.
