Infostart.hu
eur:
366.28
usd:
321.63
bux:
152081.38
2026. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz
Fiatal nőt beoltanak AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával a kölni központi mecsetben 2021. május 8-án. A kölni lakosok előzetes regisztráció nélkül is megkaphatják az oltást.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Ennyi oltás okoz szívizomgyulladást

Egy izraeli tanulmány a végére járt ennek a sokakat foglalkoztató kérdésnek.

A The New England Journal of Medicine című egészségügyi szaklapban publikált nagyszabású izraeli kutatási jelentés szerint elenyészően csekély a szívizomgyulladás kockázata a koronavírus elleni oltás mellékhatásaként - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

A Beilinson kórház és a Klalit egészségbiztosító kutatóintézetének közös tanulmánya szerint 2,5 millió, a Pfizer/BioNTech vakcina első és második adagjával beoltott izraeli közül mindössze 54-nél jelent meg ez a mellékhatás, amelynek lefolyása az esetek túlnyomó többségében enyhe volt, és nem zavarta a szív működését.

A szakemberek összegyűjtötték és tanulmányozták minden egyes beteg kórképét, laboratóriumi eredményeit, röntgen- és CT-képeit, valamint kezelésüket a betegség kezdetétől egészen a kórház elhagyását követő mintegy 12. hétig.

Egy másik kutatás a szívizomgyulladással kórházba kerültek adatainak elemzéséből azt mutatta ki, hogy az oltottaknak némileg több esélyük volt megkapni ezt a betegséget, mint az oltatlanoknak, s körükben is elsősorban a fiatal férfiaknak, és az oltás második dózisa után. Ezt a felmérést a Hadassza kórház és Saron Elroj Prájsz, az egészségügyi minisztérium közegészségügyi igazgatója végezte.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon ismertetett másik új tanulmány szerint az oltottak vérében kimutatható antitestek száma egyértelműen és jelentősen lecsökkent 6 hónappal a második oltás után, vagyis védettségi szintjük megcsappant.

Ez a tanulmány az izraeli Síba kórház ötezer fős személyzetének adatait értékelte, akiket az első két dózis beadása utáni fél évben megfigyelés alatt tartottak, és többször is vért vettek tőlük.

A kutatók jelentős csökkenésről számoltak be az első három hónapban, majd mérsékeltebb fogyatkozást mértek a következő három hónapban. A nők általában jobb kezdeti ellenanyagszintet mutattak a férfiaknál, és így némileg védettebbek voltak a hathónapos időszak végén.

A tanulmány megállapította, hogy fél év után a fiatal, egészséges nők 2,5 százalékos eséllyel vesztették el képességüket a kórokozó semlegesítésére, de a 65 év feletti nőknél már hat százalékra nőtt ez a szám. A fiatal férfiak 4 százaléka, illetve 65 év felettiek 15 százaléka vesztette el ellenállóképességét a koronavírussal szemben.

Ugyanakkor az immunhiányos emberek esélyei sokkal rosszabbak voltak: a 65 évnél idősebb nőknél 30 százalék, férfiaknál pedig 50 százalék vált védtelenné a fertőzéssel szemben, s ez az arány 45 év alatt nőknél is 18, férfiaknál pedig 24 százalék volt.

Furcsa módon a kutatás azt is megállapította, hogy a túlsúlyos emberek antitestszintje hat hónap után magasabb maradt másoknál - noha ők általában hajlamosabbak a súlyos megbetegedésre.

Címlapról ajánljuk
Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Komoly kockázat, ha nem tisztázzák időben a két hivatal hatásköreit – hívta fel a figyelmet Hack Péter jogtudós, az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: kérdés, ki hoz majd döntést, ha vita lesz a szervezetek között. Úgy véli: nagyon jó, hogy nem a kormány mondja meg, ki lesz a jelölt a legfőbb ügyészi pozícióra, de a jelenlegi vitát az ügyészség válsága miatt mielőbb le kell zárni, és az államfőnek olyan személyt vagy akár többet is kell jelölnie, akit a szakma és a parlament is elfogad.

Merre menekülnek az oroszok a háború elől? – Trendek a szakértőtől

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Betörtek az oroszok a NATO légterébe, katasztrófa szélén Oleski - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Betörtek az oroszok a NATO légterébe, katasztrófa szélén Oleski - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt a decemberi G20 csúcsra, az Egyesült Államokra, a Kreml azt nyilatkozta, hogy fontolóra veszik a dolgot. Az orosz megszállás alatt álló Oleski városának humanitárius ellátása teljesen összeomlott, az ukránok szerint az oroszok mesterségesen éheztetik ki a települést és nemzetközi segítséget kérnek. A donyecki fronton az oroszok Dobropillját, Kosztyantynivkát és Limant szorongatják, a harkivi fronton több település orosz megszállás alá került a napokban. Az elmúlt napokban többször is megsértették az oroszok a NATO légterét: tegnap egy Mi-8-as, ma egy drón sértette meg a szövetség területét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×