eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Fényárban úszik a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Szingapúri Nagydíjának otthont adó Marina Bay utcai pálya Szingapúrban 2018. szeptember 13-án. Az olasz Fényszennyezés Tudományos és Technológiai Intézet jelentése szerint a leginkább fényszennyezett ország a délkelet-ázsiai Szingapúr, ahol az utcák, épületek és emlékművek éjszakai kivilágítása miatt a lakosság egyáltalán nem látja a csillagos eget és a tejútrendszert. A mesterséges fényforrások túlzott éjszakai használata kifejezetten káros az emberi egészségre, az élővilágra és a környezetre is. Évente sok millió állat veszti életét csak a fényszennyezés miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Wallace Woon

Öli a rovarokat az utcai lámpák fénye

A modern, ledes lámpák okozzák a legnagyobb kárt az élővilágban: a klímaváltozás, élőhelyük elvesztése és a vizek szennyezése mellett az utcai lámpák biztosította fényszennyezés pusztítja a rovarokat.

Nem ismert még a fényszennyezés okozta károk mértéke, de az biztos, hogy az éjjeli világítás negatív hatást gyakorol a rovarokra: egy brit kutatás szerint az utcai lámpák megváltoztatják az éjjeli lepkék viselkedését, aminek végeredménye az lett, hogy a hernyók száma megfeleződött. Ennek már a madarakra és a hernyókat élelemként fogyasztó egyéb állatokra gyakorolt hatása is komoly lehet – írja a BBC.

Mindent megváltoztathat a fényes éjjel

A kutatás a fényszennyezés lokális következményeire jól rávilágít, azzal kapcsolatosan azonban még bizonytalanok a szakemberek is, hogy globálisan milyen jelentősége lehet a jelenségnek.

"Ha a rovarok bajban vannak – ahogy mi hisszük, és ezt bizonyítékok is alátámasztják –, akkor talán mindent meg kellene tennünk, hogy csökkentsük ezeket a negatív hatásokat" – mondja Douglas Boyes, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának vezető kutatója.

A tudósok azt feltételezik, hogy

a lámpák kibocsátotta fény megakadályozza az állatokat petéik lerakásában,

illetve nagy veszélybe sodorja őket: a különböző ragadozók könnyebben észreveszik és elfogyasztják őket világosban, mint sötétben. Mindezen felül a fényben született hernyók étkezési szokási mások, mint a sötétben születetteké.

Van mit tenni

Vannak megoldások, amelyek a rovarok érdekeit figyelembe véve sem veszélyeztetnék a közlekedés biztonságát:

a pirkadati órákban lejjebb lehet venni a lámpák fényerejét,

illetve mozgásérzékelő szenzorral lehetne felszerelni azokat, hogy csak akkor világítsanak, ha valaki elhalad közelükben.

A kutatásban a Butterfly Conservation jótékonysági szervezet, a Newcastle-i Egyetem és az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának szakértői hernyókat vizsgálták a dél-angliai utak mentén található füves és sövényes területeken.

Összetett kísérleteket folytattak

Az Oxfordshire, Berkshire és Buckinghamshire államokban található 26 közvilágítással ellátott helyszín mindegyikét összehasonlították egy hasonló, közeli, ám kivilágítatlan útszakasszal. A felmérések azt mutatták, hogy a megvilágított területeken a hernyók száma körülbelül felére csökkent: egész pontosan 47%-os csökkenést tapasztaltak a sövényekben és 33%-os csökkenés a gyepszegélyekben.

Egy második kísérletben mezőkön állítottak fel lámpákat. A hernyók számának csökkenését tapasztalták a LED-világítótestek alatt, ami a táplálkozási viselkedésre gyakorolt hatásra utal.

A tudósokat egyre jobban aggasztja a rovarok számának csökkenése: 2019-es adatok szerint

a rovarfajok 40 százaléka mutat drasztikus populációcsökkenést.

A méhek, hangyák és bogarak nyolcszor nagyobb sebességgel tűnnek el a föld színéről, mint az emlősök vagy madarak, de a csótányok és a házi legyek egyedszáma dinamikusan nő. A rovarok sok madár, denevér, kétéltű és hüllő táplálékforrásai, illetve a növények beporzásában is igen fontos a szerepük.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×