eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Védőmaszkot viselő gyalogos a londoni Tower Bridge előtt 2020. március 12-én. Nagy-Britanniában tízre emelkedett a tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak száma.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem lehet szabadulni az ólmozott benzin örökségétől

A londoni levegő ólomszintje még mindig százszor több a természetes háttérszintnél.

A húsz éve betiltott ólmozott benzinből származó ólom még mindig kimutatható a brit főváros levegőjében a londoni Imperial College kutatói szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a brit kutatók a levegőben lévő szállópor vegyi és izotópos összetételét összehasonlították a városi talajminták és az utak pormintáinak összetételével. Kimutatták, hogy a London levegőjében lévő ólom 32-43 százaléka eredetileg az ólmozott üzemanyagokból származik.

A londoni levegő ólomszintje két százaléka az 1980-as években mért csúcsértéknek, de százszor több a természetes háttérszintnél.

A súlyosan mérgező ólom különösen a gyermekekre veszélyes, károsítja agyi fejlődésüket és tanulási képességüket.

Az Egyesült Királyságban az 1930-as évektől 1999-ig adtak ólmot a gépkocsik üzemanyagához. A fém lerakódott a városok talajára, különböző felületekre évtizedeken keresztül, és a szelek, a közlekedés, valamint az építkezési munkálatok rendszeresen visszakavarják a levegőbe, így az ólomszint nem csökken tovább - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A kutatók szerint munkájuk azt bizonyítja, hogy betiltásuk után a szennyező anyagok évekig a környezetben maradnak.

A betiltott üzemanyagból származó ólmot kimutatták a kínai Sanghaj és a brazíliai Sao Paolo levegőjében is.

Az ólommal szennyezett talajt biztonságossá lehet tenni, ha tiszta földdel borítják be, ami például megakadályozza, hogy a gyerekek belélegezzék az ólmot, amikor játszanak. Ezzel a módszerrel csökkentették a gyermekek vérében az ólomszintet New Orleansban - emlékeztetett a brit lap.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×