Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.93
bux:
138168.64
2026. június 19. péntek Gyárfás
Prága, 2012. december 30.Richard, a prágai állatkert nyolc napos nyugat síkvidéki gorillabébijének apja 2012. december 30-án. Kijivu, a gorillaanya december 22-én adott életet negyedik kölykének. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Vészjósló prognózis, nagy vándorlás közeleg az állatvilágban

Az optimistább forgatókönyv is az élőhelyek jelentős részének elvesztésével számol.

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el - olvasható a The Guardian című napilap honlapján.

Mintegy 50 egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új területek klimatikusan megfelelővé válhatnak a főemlősök számára, ám a szakemberek kételkednek abban, hogy az állatok képesek lesznek időben elvándorolni ezekbe a térségekbe.

A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből több száz élőhelyről. Ezeket az adatokat modellezték a globális felmelegedés, az élőhelyek elpusztítása és az emberi népességnövekedés jövőbeni hatásainak figyelembe vételével.

Bár vannak bizonytalanságok az adatokban és a modellezés eredményeiben, "lesznek változások, és nem jó irányban" - hangsúlyozta Joana Carvalho biológus, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a Diversity and Distributon című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője. "Ha a klímaváltozást hozzáadjuk a területveszteségek jelenlegi okaihoz, a kép lesújtó. A jelenlegi élőhelyek jóval kisebbek a korábbiaknál" - tette hozzá.

A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás.

A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra,

feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsenek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.

"Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, ez azt jelenti, hogy az összes állatnak, nemcsak a főemlősöknek, szintén a hegyekbe kell húzódnia vagy élőhelyükön kihalnak. De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat és növény fog eltűnni" - magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.

A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek:

  • az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket,
  • a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit.

Ám viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×