eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Nyitókép: Richard Freeman / UNSW

Így fertőzi és "eszi" meg a sejteket néhány óra alatt a koronavírus

Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy módszert, amivel rekord gyorsan tudják mondani, milyen vírusvariánssal van dolguk és az mennyire veszélyes. Egy látványos felvételt is közzétettek a vírus terjedéséről a sejtekben.

A Sydney-i Új-dél-walesi Egyetem Kirby Intézetének kutatói olyan sejteket fejlesztettek ki, amellyel a világ más laborjainál gyorsabban tudják tesztelni a SARS-CoV-2 vírus hatását. A módszerük kulcsa, hogy a HIV-kutatásoknál felhasznált tapasztalatokat alkalmazva speciális sejteket hoztak létre, a felszínükön olyan receptorokkal, amelyekhez gyorsan és hatékonyan kapcsolódik a koronavírus - olvasható az egyetem honlapján.

A felvételen jól látszik, amint a SARS-COV-2 vírus beolvad az egészséges sejtekbe – ez nem újdonság, ezt teszik az úgynevezett burkos vírusok: megolvasztják önmaguk külső rétegét és a "kiszemelt" sejtét is, és így egyesülnek. Ezután viszont a fertőzött sejt egyesül tovább a körülötte levőkkel, dominószerű folyamatot beindítva. A képeken a kutatók által kifejlesztett sejtek vastagabb, jól körülhatárolt falú, világosszürke sejtek. Miután a vírus beléjük hatol, összeolvasztja őket a szomszédaival és végül a sejteket nagy golyókká változtatja –

a kísérletre kifejlesztett egészséges sejtek fölött 20 óra alatt átvette az irányítást a koronavírus.

"Ezekben a genetikailag kifejlesztett sejtekben a vírus négyszer gyorsabban replikálódik, mint bármely más, a tudományos irodalomban jelenleg publikált technika" – emelte ki Stuart Turville, a kísérletet vezető kutató.

„Ez a gyorsaság ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy vizsgálattal gyorsan megértünk számos dolgot a vírusról, beleértve a fertőzőképességet, azt, hogy a vírus miként reagál a különböző kezelésekre, vagy hogy vírusban bekövetkeznek-e nem várt változások.”

  • A kutatók arra használják a speciális, receptorokkal "felturbózott" sejteket, hogy
  • gyorsan megértsék a vírus különféle változatainak dinamikáját,
  • teszteljék, mennyire tudják az egyes vírusváltozatok kikerülni az oltások által kialakított védettséget,
  • valós időhöz közeli gyorsasággal tájékoztassák a közegészségügyi hatóságokat.

A Kirby Intézet igazgatója, Tony Kelleher professzor szerint ezek a speciális sejtek óriási erőforrást jelentenek Ausztráliának a járványra adott válaszában. „Csökkentettük a vírusvariáns jellemzésének időtartamát egy hónapról egy hétre. Ez azt jelenti, hogy még azalatt tudjuk, milyen tulajdonságú vírussal van dolgunk, amíg a fertőzéssel diagnosztizált határátlépő még a szállodai karanténban van.”

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×