eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Nyitókép: Piaxbay.com

Már tudjuk, milyen gyógyszermaradványok vannak a budapesti csapvízben

Tiszta vizet öntöttek a pohárba: a gyógyszerek koncentrációja a Duna menti kutakban és a csapvízmintákban is elhanyagolható, de sokfélét kimutattak, és a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy óvatosnak kell lennünk, hogy ne romoljanak az értékek.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezette azt a kutatócsoportot, amely az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részvételével vizsgálta a parti szűrésű kutakból származó csapvizek összetételét Budapesten és környékén. Tanulmányuk szerint a csapvizekben kimutatható rendkívül alacsony gyógyszer-koncentrációnak nincs humánegészségügyi kockázata, a vegyületek jelenléte a közép- és hosszú távú vízbázisvédelem szempontjából ugyanakkor figyelmeztető jel a szakemberek számára.

A vizsgálat eredményeit a Journal of Water Process Engineering című szaklap legfrissebb számában mutatták be a kutatók.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint 2020-ban egy

a CSFK által vezetett kutatás összesen 32 gyógyszermaradvány jelenlétét mutatta ki a Duna menti parti szűrésű vízbázisok kezeletlen, nyers vizében.

Bár a koncentrációk alacsonyak voltak, felmerült a kérdés, hogy vajon mindez hatással lehet-e az emberi egészségre az ivóvíz elfogyasztása révén.

Ennek megválaszolására a CSFK, az Ökológiai Kutatóközpont, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. szakembereit a tagjai között tudó konzorcium 21 különböző vízcsapból összesen 108 csapvízmintát gyűjtött, majd vetett alá részletes analitikai vizsgálatnak.

A kutatók

összesen 102 hatóanyagot kerestek a csapvízben, ezek közül 19 jelenlétét mutatták ki alacsony koncentrációban.

A leggyakrabban – a minták 54 százalékában – kimutatott hatóanyag a főként az epilepszia és a depresszió kezelésére szolgáló karbamazepin volt, amelynek átlagos koncentrációja 8,86 nanogramm/liter volt a teljes mintakörben.

"Ez rendkívül elhanyagolható mennyiség: egy embernek 80 éven át napi két liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy összesen kb. 0,5 milligramm karbamazepint vigyen be a szervezetébe (összehasonlításképpen: ennek a gyógyszernek a napi terápiás dózisa 800 milligramm). Viszonylag gyakrabban jelent meg még a csapvízben az antidepresszáns lamotrigin, illetve a fájdalomcsillapítók közé tartozó lidokain és tramadol, de ezek az anyagok már csak minden harmadik-negyedik csapvízmintában fordultak elő" – részletezik az eredményeket.

A kutatók nemzetközi elemzési standardok segítségével vizsgálták a kimutatott hatóanyagok humánegészségügyi kockázatait, de a gyógyszermaradványok még szinergikus hatás esetén sem jelentenek semmiféle kockázatot.

A beszámoló szerint a vizsgálat egyik legnagyobb érdekessége emellett az volt, hogy a gyakoribb, perzisztens – nem, vagy nehezen lebomló – anyagok koncentrációja általában csak a töredéke a parti szűrésű nyersvízben mért koncentrációknak, pedig a fővárosban és a várostérségben elfogyasztott parti szűrésű víz nagyobb részben mindössze fertőtlenítő klórozáson esik át, ami nincs hatással ezekre a gyógyszermolekulákra.

A kutatók azt találták, hogy

a gyógyszer-koncentrációk csökkenése függ a kúttól való távolságtól.

Ennek a magyarázata az lehet, hogy az ivóvíz a nagy vízműtelepektől távolodva különféle típusú, anyagú és állapotú vízvezetékeken halad keresztül a megtett út során, és az egyes vízvezetékszakaszokra jellemző különböző mikrobiológiai és ásványi közeg együttesen okozhatja a gyógyszermaradványok koncentrációjának a csökkenését.

A mért gyógyszermaradvány-koncentrációkat és a jelentéktelen kockázatokat látva akár legyinthetnénk is, csakhogy a természetes vizeinket érő szennyezés egyre jelentősebb, és nagy kérdés, hogy mikor válik olyan szintűvé, ami már hatással lehet a teljes élelmiszerláncra, így akár az ivóvíz minőségére is – figyelmeztetett Kondor Attila Csaba, a kutatás vezetője.

Hozzátette: mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, ezért a folyamatos szennyezés következtében a perzisztens mikroszennyezők koncentrációja is növekedni fog. Emellett a kutató szerint ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, valamint más toxikus, szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, és ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot, végső soron az emberiséget.

A kockázatok csökkentése érdekében a CSFK által elindított CLEAREADY projekt keretében a kutatók olyan új technológián dolgoznak, amely a korábbiaknál költséghatékonyabb módon képes a gyógyszerhatóanyagok eltávolítására, még nagyobb mennyiségű szennyezett víz esetén is, így csökkentve az ivóvízbázisok terhelését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×