eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A koronavírus-járvány elleni oltás beadását igazoló kártyát tarja kezében egy ember a belfasti Royal Victoria Kórházban 2020. decemberi 8-án. Az Egyesült Királyságban megkezdték az új típusú koronavírus elleni tömeges oltási kampányt, amelynek során a Pfizer-BioNTech oltóanyagkifejlesztő vállalatok koronavírus elleni vakcinájával oltják be a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó és a 80 évnél idősebb embereket.
Nyitókép: MTI/Press Association pool/EPA/Liam McBurney

Vakcinaútlevél: miért, és miért ne?

Több országban, köztük hazánkban is tervezik, hogy valamelyest másképp legyenek érvényesek a korlátozások azokra, akik már két oltás birtokában a jelenleg elérhető legteljesebb immunitást élvezik a koronavírus ellen: szakértők szerint egy ezt engedélyező okmány bevezetése mellett érvek és ellenérvek is jócskán felhozhatók.

Egyértelműen tapasztalható egyfajta kétségbeesett törekvés arra, hogy minél hamarabb visszatérhessen életünk a normál kerékvágásba: ebből a szempontból első hallásra bizony nagyon is logikusnak tűnik a vakcinaútlevelek kiállítása, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A The Guardian cikke egybegyűjti azokat a szempontokat, amelyeket érdemes megfontolni, ha ilyen okmányról gondolkozunk.

Amiért érdemes

Először is mindenképpen ösztönző hatása lehet annak, ha oltottként megcsinálhatunk olyasmit, amit oltatlanul még nem. Ennek hatására többen járulhatnak majd oltópontokra, ugyanakkor szakértők szerint sokkal okosabb lenne, ha széles körű informálással, nem pedig egy ilyen okmánnyal próbálnák az országok rávenni lakosaikat arra, hogy vegyék fel a vakcinát.

Az oltási igazolvány által megnyitott lehetőségek szintén mellette szólnak: ha volt eddig a munkánknak olyan része, amelyet azért nem végezhettünk el, mert kockázatos volt immunitás szempontjából, akkor azt egy olyan papír birtokában már megtehetjük. Az emberek számára

szabadabb világot hozhat az okmány,

márpedig az elmúlt egy év szigorú megkötései után mindenki vágyik alapvető szabadságjogainak visszaszerzésére, és így beindulhatnának olyan iparágak, amelyeket most "hibernálnak" a járványkorlátozások.

Az utazásokat nemcsak egyszerűsítené, hanem biztonságosabbá is tehetné egy vakcinaigazolvány. Nem csak az utazónak fontos ez: persze ő örül, ha karantén vagy PCR-teszteket spórolhat de az sem utolsó szempont, hogy az úti célján nem fog lebetegedni, és nem terheli majd az ottani kórházat.

És amiért talán nem

A tudomány két dolgot állít ma: a súlyos megbetegedés és a halálozás csökken az oltás által. Azt viszont nem tudjuk, mi a helyzet a fertőzés továbbadásával, akár megtörténhet az is, hogy egy oltott viszi be valahová a fertőzést.

A variánsok tovább bonyolítják a helyzetet: lehet, hogy a vakcinaútlevél által eljuthatunk egy országba, azt viszont nem tudhatjuk, hogy egy ott esetleg épp terjedő variáns ellen mennyire óv bennünket a felvett oltás.

Mindezen túl erős érv, hogy jelenleg olyan kevés oltás áll még rendelkezésre, hogy egyáltalán nem akarat, hanem lehetőség kérdése inkább az, hogy valaki be van-e már oltva.

Diszkrimináció és stigmatizáció melegágya lehet,

ha előjogokat ad az oltási igazolvány, amelyet ráadásul valószínűleg az első pillanattól hamisítanának is.

S végül, de nem utolsósorban az adatbiztonság is kérdéses: legérzékenyebb adataink talán az egészségügyi adatok, amelyek így sokkal több szervvel válnak megosztandóvá, mint eddig, ami szintén fontos szempont.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×