Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
310.3
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
A koronavírus-járvány elleni oltás beadását igazoló kártyát tarja kezében egy ember a belfasti Royal Victoria Kórházban 2020. decemberi 8-án. Az Egyesült Királyságban megkezdték az új típusú koronavírus elleni tömeges oltási kampányt, amelynek során a Pfizer-BioNTech oltóanyagkifejlesztő vállalatok koronavírus elleni vakcinájával oltják be a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó és a 80 évnél idősebb embereket.
Nyitókép: MTI/Press Association pool/EPA/Liam McBurney

Vakcinaútlevél: miért, és miért ne?

Több országban, köztük hazánkban is tervezik, hogy valamelyest másképp legyenek érvényesek a korlátozások azokra, akik már két oltás birtokában a jelenleg elérhető legteljesebb immunitást élvezik a koronavírus ellen: szakértők szerint egy ezt engedélyező okmány bevezetése mellett érvek és ellenérvek is jócskán felhozhatók.

Egyértelműen tapasztalható egyfajta kétségbeesett törekvés arra, hogy minél hamarabb visszatérhessen életünk a normál kerékvágásba: ebből a szempontból első hallásra bizony nagyon is logikusnak tűnik a vakcinaútlevelek kiállítása, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A The Guardian cikke egybegyűjti azokat a szempontokat, amelyeket érdemes megfontolni, ha ilyen okmányról gondolkozunk.

Amiért érdemes

Először is mindenképpen ösztönző hatása lehet annak, ha oltottként megcsinálhatunk olyasmit, amit oltatlanul még nem. Ennek hatására többen járulhatnak majd oltópontokra, ugyanakkor szakértők szerint sokkal okosabb lenne, ha széles körű informálással, nem pedig egy ilyen okmánnyal próbálnák az országok rávenni lakosaikat arra, hogy vegyék fel a vakcinát.

Az oltási igazolvány által megnyitott lehetőségek szintén mellette szólnak: ha volt eddig a munkánknak olyan része, amelyet azért nem végezhettünk el, mert kockázatos volt immunitás szempontjából, akkor azt egy olyan papír birtokában már megtehetjük. Az emberek számára

szabadabb világot hozhat az okmány,

márpedig az elmúlt egy év szigorú megkötései után mindenki vágyik alapvető szabadságjogainak visszaszerzésére, és így beindulhatnának olyan iparágak, amelyeket most "hibernálnak" a járványkorlátozások.

Az utazásokat nemcsak egyszerűsítené, hanem biztonságosabbá is tehetné egy vakcinaigazolvány. Nem csak az utazónak fontos ez: persze ő örül, ha karantén vagy PCR-teszteket spórolhat de az sem utolsó szempont, hogy az úti célján nem fog lebetegedni, és nem terheli majd az ottani kórházat.

És amiért talán nem

A tudomány két dolgot állít ma: a súlyos megbetegedés és a halálozás csökken az oltás által. Azt viszont nem tudjuk, mi a helyzet a fertőzés továbbadásával, akár megtörténhet az is, hogy egy oltott viszi be valahová a fertőzést.

A variánsok tovább bonyolítják a helyzetet: lehet, hogy a vakcinaútlevél által eljuthatunk egy országba, azt viszont nem tudhatjuk, hogy egy ott esetleg épp terjedő variáns ellen mennyire óv bennünket a felvett oltás.

Mindezen túl erős érv, hogy jelenleg olyan kevés oltás áll még rendelkezésre, hogy egyáltalán nem akarat, hanem lehetőség kérdése inkább az, hogy valaki be van-e már oltva.

Diszkrimináció és stigmatizáció melegágya lehet,

ha előjogokat ad az oltási igazolvány, amelyet ráadásul valószínűleg az első pillanattól hamisítanának is.

S végül, de nem utolsósorban az adatbiztonság is kérdéses: legérzékenyebb adataink talán az egészségügyi adatok, amelyek így sokkal több szervvel válnak megosztandóvá, mint eddig, ami szintén fontos szempont.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×