eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy egészségügyi dolgozó mutatja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját igazoló oltási kártyáját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Péterfalvi Attila: nagyon nem mindegy, mire lesz jó az oltásigazolás

Élesítés előtt áll a magyar digitális oltásigazolás, miközben egységes jogalkalmazásra lenne szükség az Európai Unióban.

Nincs jogi akadálya a digitális oltásigazolás bevezetésének, mondta el az InfoRádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Mint fogalmazott, több körben véleményezték a kérdést, és nem vet föl adatvédelmi aggályokat. Ugyanakkor megfelelő módon szabályozhatja a védettség igazolását.

Az oltás ténye személyes egészségügyi adatnak minősül, ahogyan az is, hogy valaki átesett-e a koronavíruson-fertőzésen, és hogy felgyógyult-e, tette hozzá a szakember, kiemelve: nyilvánvalóan

a védettségnek a ténye az érdekes, nem pedig, hogy a védettséget melyik vakcina biztosítja az illető számára.

Vagyis határozottan szakmai kérdésnek tartja, hogy az adott oltás nyújt-e védettséget, vagy sem, ilyen szempontból tehát nem

lenne szabad különbséget tenni, hogy a vakcinát melyik, nemzeti vagy európai hatóság engedélyezte,

illetőleg ki a szer gyártója. Mindössze a védettség ténye lehet az, ami releváns, az összes többi pedig nem – szögezte le Péterfalvi Attila.

Azonban nem mindegy, hogy mihez használják majd az igazolást, így

célszerű lenne ezt jogszabályban rögzíteni,

egészítette ki a NAIH vezetője.

Szerinte különbséget kellene tenni aközött, ha valakinek mondjuk a munkája ellátásával kapcsolatban merül fel a kérdés, vagy ha az állampolgár magánjogi alapon, üzleti szolgáltatásként igénybe akar venni valamilyen szolgáltatást. Utóbbi esetében a különbségtétel ugyanis felvethet adott esetben egyenlő bánásmódra vonatkozó kérdéseket.

Végül, például az utazásokkal kapcsolatban az egységes jogalkalmazásra hívta fel a figyelmet a szakember. Péterfalvi Attila szerint

jó lenne, ha minimum uniós megállapodás születne, vagy uniós elvek alapján történne a szabályozás,

akár nemzeti szinten, hiszen azokat lehet gyorsabban életbe léptetni. „De az nem fordulhat elő, illetve nem lenne szerencsés, ha mondjuk az egyik légitársaság elviszi az utast, míg a másik nem hozza haza ” – magyarázta a hatóság elnöke, az egységes szabályozás fontosságát kiemelve.

Magyarországon márciusban kezdik meg az első védettségi igazolásokat kiadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×