Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár bamlanivimab nevű készítményének első szállítmánya a Hungaropharma X. kerületi telephelyén 2021. január 27-én. Európában elsőként Magyarország alkalmazhatja a gyógyszert, amely egy koronavírus-fertőzésből felgyógyult beteg vérplazmájából, molekuláris technikával készült, úgynevezett monoklonális antitest. Március végéig három ütemben 6200 ampulla érkezik belőle az országba.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Az antitestkoktélok hatását semlegesítik az új variánsok

Nagy reményt jelentettek a készítmények a koronavírus kezelésében, de a frissen megjelent, agresszívan terjedő variánsok ellen semmit sem érnek a legfrissebb vizsgálatok szerint.

A brazil és a dél-afrikai variánsok is képesek semlegesíteni a szerek hatását: mind a Regeneron, mind a GlaxoSmithKline, mind az Eli Lilly készítményei megbuktak egy vagy több variáns elleni alkalmazás terén, írja a The Guardian.

Nick Cammack, a Wellcome elnevezésű koronavírus-terápia akcelerátor vezetője szerint az antitestkoktélok fejlett szerek, melyek emberi fehérvérsejt klónozásával készülnek, és az immunrendszer működését képesek utánozni. Nagyon biztonságosak, célzottan hatnak a vírus ellen, és korai alkalmazás esetén képesek megfékezni a betegséget.

"Amikor az új vírustörzsek karácsony környékén megjelentek, megkezdődtek a kihívások. A tüskefehérje mutációi egyszerűen ellehetetlenítették a szerek alkalmazását" - mondja Cammack.

"A legnagyobb reményt adó antitestkoktél-terápiák, amelyek a legnagyobb reményt adó koronavírus-terápiák is voltak egyben, elvesztek a dél-afrikai és a brazil variáns megjelenése miatt - és velük odaveszett a beléjük vetett reményünk is"

- fogalmazott.

A GlaxoSmithKline készítménye ugyan működik a brazil és a dél-afrikai variánssal szemben, a brit törzs viszont ezt is hatástalanítja. A gyors mutációból kiindulva azonban Cammack azt valószínűsíti, hamarosan nem lesz hatásos szer egyetlen új variánsra sem. A kutatók éppen ezért most azt vizsgálják, melyek a vírus azon részei, amelyek nem hajlamosak a változásra.

"Egyértelmű, hogy lesznek új variánsok: tömeges szekvenálásra van szükségünk a világ minden táján, hogy azonnal felismerhessük a változásokat és megtudhassuk azt is, melyek a mutációk által nem érintett részek, hogy ezeket célozhassuk meg az antitestkoktélokkal" - magyarázza Cammack.

Az antitestkoktélok esetében azért választották a tüskefehérjét, mint megcélzandó területet, mert

a tüskefehérje mutációja kevésbé volt valószínű.

Ez a protein felel ugyanis a test sejtjeihez való kapcsolódásért, esetleges változása pedig azt eredményezheti, hogy kevésbé eredményesen tud azokkal kapcsolódni.

"Ezek után itt állunk egy mutációval, amelynek köszönhetően a vírus jobban tud kapcsolódni a sejtekhez, így az antitestkoktéloknak annyi. Ha őszinte akarok lenni, újra a startmezőn állunk" - summázta a szakértő a helyzetet.

Az antitestkoktélok a régi, globálisan elterjedt verzió ellen hatásosak, Európában is használják azokat, Magyarországon nemrég kezdődött meg terápiás hasznosításuk. Jelenleg is zajlanak egyéb antitestkoktélokkal kapcsolatos gyógyszerkísérletek, a variánsokra reagálva pedig a Regeneron, az Eli Lilly és a GlaxoSmithKline közösen dolgozik tovább egy hatásosabb szer fejlesztésén.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×