eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus-vakcina: mi lesz a gyerekekkel?

A magas morbiditás és mortalitás indokolta a vakcinák felnőttek esetében történő vészhelyzeti használatát – a 15 év alattiak esetében azonban más a helyzet.

A gyerekkori kötelező oltások mindegyike olyan betegségek ellen véd, amelyek nagyon komoly veszélyeket tartogatnak a kicsik számára – a koronavírus esetében azonban jelenleg úgy tűnik, erről nincs szó. Nagy általánosságban nem olyan kimenetelű a betegség a legfiatalabbak körében, mint a felnőtt lakosságnál: legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár a fertőzés, ennek következtében pedig sok esetet fel sem fedeznek az orvosok – írja a MedicalXpress cikke.

Halálozások ugyanakkor előfordulnak a gyerekek körében is, de szinte kizárólag alapbetegséggel, például szív- és tüdőbetegség vagy immunhiányos állapot esetén, illetve egy év alatti csecsemőknél.

A legkomolyabb aggodalmat a betegség következtében fellépő sokszervi gyulladás jelenti, amely valóban súlyos, ám kezelhető.

Ha lemondunk a gyermekek oltásáról, azzal a nyájimmunitásról is lemondunk egyben: Kanadában például a lakosság ötöde tartozik ebbe a korosztályba. A fentiek fényében ugyanakkor vajon helyes lenne vészhelyzeti használatról beszélni az oltással kapcsolatban a gyerekeknél is?

Lássuk a nehézségeket. Ahhoz, hogy egy gyermeket be lehessen oltani, nem az ő, hanem a szülő engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez pedig szüksége lenne klinikai kísérleti adatokra a 0-15 éves korosztály köréből – a Pfizer vakcinája 16 éves kortól már használható –, viszont a szülőknek mindössze 14-18 százaléka hajlandó gyermekét ilyen tesztekbe bevonni. Felmérések szerint maga a szülő hamarabb venne részt ilyen kísérleti programban, mint hogy gyermeke számára azt engedélyezze, és hamarabb adatna be bármilyen más elérhető oltást gyermekének, mint a koronavírus ellenit.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Moderna december 20-án meghirdetett, 12-18 évesek számára nyitott

vakcinatesztjéhez 3000 önkéntest is nehezen talált

– a felnőtt populáción végzett klinikai kísérleteknek, 40 ezer résztvevője volt. Így úgy tűnik, legalább 2022-ig várhatunk a legkisebbek beoltásának engedélyére.

Az oltás iránti bizalom kérdése tehát kulcsfontosságú. Sokan saját maguknak sem adatnák be a vakcinát, gyerekük oltatásáról őket minden bizonnyal még nehezebb meggyőzni. Vannak ugyanakkor olyan, alapbetegséggel rendelkező fiatalok, akiknek a szülők akár már általános vészhelyzeti engedélyeztetés előtt is kérnék a védőoltást, ha lenne erre lehetőségük.

Nemcsak számukra jelenthetne extra védelmet a legfiatalabbak beoltása, hanem mindenkinek, aki iskolában dolgozik.

Biztonságosabban nyithatnak újra a jelenleg zárva tartó oktatási intézmények, ha a gyerekek is kaphatnának oltást,

a későbbiekben pedig akár iskolai oltási kampányok során gondoskodhatnánk gyerekeink védelméről.

Eddig azonban még hosszú az út. A legfontosabb, hogy kiderüljön: gyerekeinket megóvjuk vagy épp veszélybe sodorjuk a koronavírus elleni oltás beadása által? A fiatalkori vakcinázás is olyan hatékony védelmet ad, mint a felnőttkori? Kötelezővé kellene-e tenni gyermekkorban az oltás felvételét? Ahogyan a koronavírussal kapcsolatos legtöbb témában, úgy ebben is jelenleg a kérdések száma messze meghaladja a válaszokét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×