A kórházak egyre szűkösebbnek bizonyuló kapacitását és erőforrásait napról napra nehezebb beosztani azokban az országokban, amelyekben most is csúcson vagy még felívelőben van a járvány. Nehezíti a helyzetet az, hogy a betegség annyira kiszámíthatatlan módon lesz egyeseknél nagyon súlyos, míg másoknál egészen enyhe, hogy egyes helyzetekben nehéz megalapozott orvosi döntéseket hozni.
Ha az orvosok segítséget kaphatnak abban, hogy eldöntsék, kinél reális az igazán súlyos állapot kialakulása, és ki az, akinél nem kell ettől tartani, az segíthet jobban beosztani a kapacitást.
Egy ilyen eszköz segít a szükségtelen kezelések elkerülésében, a magas rizikójú betegek pedig jobb kezelésben részesülhetnek.
A kutatók a járvány kezdete óta igyekeznek előrejelző modelleket gyártani: ezek korábbi esetekből tanulnak, rengeteg adat alapján. A korai modelleknek éppen ez volt a gyengéje: egyszerűen kevés adatuk volt ahhoz, hogy klinikai környezetben használhatóvá váljanak.
Az ISARIC4C nevet viselő kutatás keretében fejlesztett eszköz ugyanakkor kiküszöbölheti ezt a gyermekbetegséget. Az előrejelző modell 250 angol kórházból gyűjt adatokat – számol be a MedicalXpress, a fejlesztők szerint pedig már annyi adatot vittek be a rendszerbe, hogy az klinikai használatra alkalmas. Egészen pontosan
75 ezer páciens adatairól van szó,
melyek segítségével a program megállapítja, egy kórházba frissen érkező betegnek mekkora esélye van arra, hogy kórházi tartózkodása során intenzív osztályra kerüljön, lélegeztetőgépre kelljen kapcsolni vagy meghaljon.
Mindehhez a következő adatokra van szüksége, melyeket rutinszerűen gyűjtenek a kórházakban egyébként is:
- életkor,
- nem,
- a megfertőződés kórházi vagy külső mivolta,
- véroxigénszint,
- légzésszám,
- ébrenléti szint,
- vérvizsgálati adatok,
- valamint mellkasröntgen-eredmény.
Ezeket az indikátorokat korábbi súlyos koronavírusos esetek alapján határozták meg, segítségükkel számítja ki a rizikó mértékét az ISARIC4C. Az egyes faktorok különböző súllyal esnek latba, a véroxigénszint például kifejezetten hangsúlyosan számít be.
A program által jósolt betegéletutakat összevetették a valóságban bekövetkezett eseményekkel.
Ennek alapján az ISARIC4C nagyon pontos: a kalibrációs görbe meredekségét tekintve 0,96-os értéket ad teljesítménye.
Ebben a rendszerben az 1-es érték a tökéletes.
A modellező program kutatása nem állt le, a brit orvosoknak rendelkezésére bocsátották a módszert. A további vizsgálatok azt is kideríthetik, hogy a modell segíthet-e dönteni a megfelelő terápia alkalmazásáról is.