Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
334.47
bux:
144999.38
2026. november 18. szerda Jenő
Lélegeztető gépen lévő beteg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Új módon lehet megállapítani, kiket veszélyeztet igazán a súlyos koronavírus-betegség

Nehéz megállapítani, kinél vezethet igazán súlyos állapot kialakulásához a koronavírussal történő megfertőződés: a big data is besegíthet ennek megállapításában.

A kórházak egyre szűkösebbnek bizonyuló kapacitását és erőforrásait napról napra nehezebb beosztani azokban az országokban, amelyekben most is csúcson vagy még felívelőben van a járvány. Nehezíti a helyzetet az, hogy a betegség annyira kiszámíthatatlan módon lesz egyeseknél nagyon súlyos, míg másoknál egészen enyhe, hogy egyes helyzetekben nehéz megalapozott orvosi döntéseket hozni.

Ha az orvosok segítséget kaphatnak abban, hogy eldöntsék, kinél reális az igazán súlyos állapot kialakulása, és ki az, akinél nem kell ettől tartani, az segíthet jobban beosztani a kapacitást.

Egy ilyen eszköz segít a szükségtelen kezelések elkerülésében, a magas rizikójú betegek pedig jobb kezelésben részesülhetnek.

A kutatók a járvány kezdete óta igyekeznek előrejelző modelleket gyártani: ezek korábbi esetekből tanulnak, rengeteg adat alapján. A korai modelleknek éppen ez volt a gyengéje: egyszerűen kevés adatuk volt ahhoz, hogy klinikai környezetben használhatóvá váljanak.

Az ISARIC4C nevet viselő kutatás keretében fejlesztett eszköz ugyanakkor kiküszöbölheti ezt a gyermekbetegséget. Az előrejelző modell 250 angol kórházból gyűjt adatokat – számol be a MedicalXpress, a fejlesztők szerint pedig már annyi adatot vittek be a rendszerbe, hogy az klinikai használatra alkalmas. Egészen pontosan

75 ezer páciens adatairól van szó,

melyek segítségével a program megállapítja, egy kórházba frissen érkező betegnek mekkora esélye van arra, hogy kórházi tartózkodása során intenzív osztályra kerüljön, lélegeztetőgépre kelljen kapcsolni vagy meghaljon.

Mindehhez a következő adatokra van szüksége, melyeket rutinszerűen gyűjtenek a kórházakban egyébként is:

  • életkor,
  • nem,
  • a megfertőződés kórházi vagy külső mivolta,
  • véroxigénszint,
  • légzésszám,
  • ébrenléti szint,
  • vérvizsgálati adatok,
  • valamint mellkasröntgen-eredmény.

Ezeket az indikátorokat korábbi súlyos koronavírusos esetek alapján határozták meg, segítségükkel számítja ki a rizikó mértékét az ISARIC4C. Az egyes faktorok különböző súllyal esnek latba, a véroxigénszint például kifejezetten hangsúlyosan számít be.

A program által jósolt betegéletutakat összevetették a valóságban bekövetkezett eseményekkel.

Ennek alapján az ISARIC4C nagyon pontos: a kalibrációs görbe meredekségét tekintve 0,96-os értéket ad teljesítménye.

Ebben a rendszerben az 1-es érték a tökéletes.

A modellező program kutatása nem állt le, a brit orvosoknak rendelkezésére bocsátották a módszert. A további vizsgálatok azt is kideríthetik, hogy a modell segíthet-e dönteni a megfelelő terápia alkalmazásáról is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×